Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

4. füzet - II. Szebellédy Lászlóné: Szennyvízöntözési Konferencia, Budapest, 1963. szeptember 9-14.

414 Szebellédy Lászlóné a nemzetközi Munkabizottság elé, ők tartják a kapcsplatot az egyes konferenciák közötti időben és vesznek részt a további munka kijelölésében. A Munkabizottság vezetője: Dr. Klaus Schwarz (Német Demokratikus Köztársaság). A Munkabizottság tagjai: B. Bratowanov (Bolgár Népköztársaság), Dr. H. Koriath (Német Demokratikus Köztársaság), Dr. V. В. Novikov (Szovjetunió), Dr. A. Radu (Bomán Népköztársaság), Dr. К. Stehlik (Csehszlovák Népköztársaság), Dr. Szebellédy Lászlóné (Magyar Népköztársaság), Dr. J. Wierzbicki (Lengyel Népköztársaság). A Konferenciát Szászhelyi Pál az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének helyettese nyitotta meg, aki ismertette a szennyvízöntözés múltját, jelenlegi helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit hazai viszonylatban. Kiemelte a népgazdasági jelentőségét, összefoglalta azokat a szervezési teendőket és intézkedéseket, amelyek a hazai szennyvízöntözés nagyobb arányú kiterjesztéséhez a jövőben szükségesek. A következő előadásban Dr. Klaus Schwarz számolt be a szennyvízöntözés nemzetközi kérdéséről és a szocialista országokban a fejlődés jelenlegi állásáról. Ismertette a szennyvízöntözés továbbfejlesztése szempontjából legfontosabb alapvető feladatokat. Összefoglalta a nemzetközi együttműködés keretében 1959 óta elért eredményeket és megállapította, a jővő szempontjából fontos, hogy a továbbfejlesztést ne csak tudományos területen, hanem a gyakorlatban, mindenek előtt tapasztalt tervezők cseréjével is, elősegítsük. A Konferencia második és harmadik napján megtartott előadások zöme a Harmadik Szennyvízöntözési Konferencia súlyponti kérdésével az ipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosításával foglalkozott. A beküldött előadásokat tárgykörök szerint egy-egy összefoglaló ismertette. Kálmán Miklós összefoglalójában W. Krüger, I. P. Kanardov és V. M. Novikov . előadásai alapján mezőgazdaságilag hasznosított ipari szennyvizekkel a Német Demokratikus Köztársaságban és a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokról számolt be. Beszámolt romániai kísérletekről a keményítőgyártás és kenderáztatás szennyvizeinek felhasználásánál, valamint a csehszlovák élelmiszeripari szennyvízhasznosításoknál elért eredményekről. Herédy Sándor négy lengyel szerző előadását ismertette. A kísérleteket Lengyelországban szerves festékanyagokat gyártó üzemek szennyvizével, cellulóz és papíripari szennyvizekkel, valamint len és kenderáztatók szennyvizével végezték. Bartha Tibor által ismertetett dolgozatok közül az egyik egyészségügyi vonatkozású volt és a szennyvízöntözés higiéniai kérdéseivel foglalkozott. A másik előadás is hasonló tárgykörben a mezőgazdaságilag hasznosítható szennyvizek előkezelésének és a szennyvíziszap hasznosításának kérdésével foglalkozott igen behatóan. Az utolsó összefoglalót Járányi György állította össze, és a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának jelenlegi helyzetét tárgyalta Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon három beküldött előadás alapján, amelyek azonban az ipari szennyvízelhelyezés ismertetésén kívül a városi szennyvízhasznosítással elért eredményekre is kitértek. Az előadásokat követő hozzászólások közül két témacsoportot kell kiemelni a további munkaterv szempontjából. Az első az egész éves szennyvízelhelyezés terén a kutatások továbbfolytatásának fontossága, a másik a vizsgálati módszerek és a vizsgált komponensek egységesítése valamint a szennyvizet szolgáltató ipartelep technológiájának részletes leírása. Nagy jelentőségűek voltak azok a hozzászólások,