Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - VI. Könyvismertetés

KÖNYVISMERTETÉS KERTAI EDIí MAGYARORSZÁG NAGYORH VÍZÉPÍTÉSI MŰTÁRGYAI VÍZLÉPCSŐK Kertal Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők. Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadványa. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961!., 224 lap, 188 ábra, rövid orosz, angol, német, francia kivonattal. Vízügyi műszaki irodalmunkban régen nélkülözzük azokat a műveket, melyek a vízépítményeinkről, illetőleg vízépítményeink egy-egy csoportjáról készülnek úgy, hogy mind a műszaki szakemberek, mind az érdeklődő művelt közönség igényeit kielégítik. Ezek a munkák az egyes vízépítményekre vonatkozó adatokat rendszeresen feldolgozva, a fontosabb műszaki tervekkel és rajzokkal, az építés folyamatát is feltüntető vagy a már kész műről készült fényképekkel szakszerűen, de a nem szakember számára is érthető módon, tetszetős és szép kiállításban adják. Ilyen munka akar lenni a magyarországi vízlépcsőkről szóló előttünk fekvő könyv, mint annak a monográfia sorozatnak első kötete, mely Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyait lesz hivatva bemutatni. Valóban régen nélkülözött az olyan mű, vagy művek sorozata, mint amilyeneket különösen a vízépítés klasszikus hazájában, Hollandiában, de más államokban is sorozatosan találhatunk. Ezért Szerző és munkatársai: dr. Kozák Miklós és Sárosi Lajos, valamint mindazok a mérnökök, akik az adatok feltárásában és feldolgozásában közreműködtek, igen hálás és elismerésre méltó úttörő munkát végeztek. Az egyes monográfiák, melyeknek anyagát az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyàem, Sabathiel József professzor vezetése alatt álló II. sz. Vízépítési Tanszéke a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával dolgozta fel, főbb adatokkal és értékeléssel a vízlépcsők műszaki leírását, a fontosabb tervváltozatokat és fényképeket, a tervező, beruházó és építő szervek, valamint a terveket őrző vállalat megnevezését tartalmazzák. Az így összegyűjtött adatok feldolgozása nemcsak megismerteti és mindenki számára könnyen hozzáférhetővé teszik amagyarországi vízlépcsők műszaki anyagát, hanem meg is őrzi az utókor számára. Ezzel nemcsak a műtárgyakat tervező, építő és fenntartó szakemberek munkáját könnyíti meg, hanem művelt nagyközönségünknél a vízgazdálkodási építő munka értékelését és megbecsülését is elősegíti. A nagyobb vízépítési műtárgyakról most megjelent első kötet, a Vízlépcsők, Magyarország 18 jelentősebb vízlépcsőjét: duzzasztóműveket, zsilipeket; hajózsilipeket, vízerőműveket írja le a fenti módon. Ezek: 1. a tiszalöki vízlépcső, 2. a tiszavasvári vízbeeresztő hajózsilip, 3. a Nyugati Főcsatorna tiszavasvári vízbeeresztő zsilipje, 4. a kesznyéteni vízerőmű, 5. a felsődobszai vízerőmű, 6. a gibárti vízerőmű, 7. a tiszapalkonyai hajózsilip, 8. a bökényi vízlépcső, 9. a békésszentandrási vízlépcső, 10. a gyulai duzzasztómű, 11. a hortobágyi árvízkapu, 12. a rajkai zsilip, 13. az ikervári vízerőmű,