Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - V. Ismertetések

388 Ismertetések Az alaptestet két dilatációs hézaggal három részre osztották. A szivattyúház födémvastagsága 1,35 m. A gépház födémé és a szivattyúház között a merevséget gomb alakú vasbeton oszlopok biztosítják. Az építkezés meggyorsítása érdekében a gépház előgyártott faelemekkel készült. A külső homlokzat 1 mm vastag bordázotalumínium borítást kapott. A belső burkolat és a menyezet hulláinos és perforált alut minium lemez. A lemez alatt a hangszigetelés üveggyapot ragasztással készült. A hőszigetelést 50 mm vastag bakelittel bevont üveggyapot burkolat biztosítja. A tetőéi a „0" víz felett 22 m magasságban van. A toldaléképület a főépület teljes hosszában 2 emelet magas. A szivattyúház teljes hossza 90 m, 17 gerendaközzel egyenként 5,20 m osztással. Ebből 13 osztást a szivattyúk foglalnak el, a többi a szerelés céljára szolgál (4. ábra). A szivattyúk nyomócsövei belülről kifelé a következő rétegekből állnak: vibrált beton, 2 mm vastag acéllemez, egy második vibrált öntöttbetongyűrű, spirálvasalás kemény acélból, és végül egy külső vibrált betongyűrű, amely a vasalást védi. A belső betongyűrűt erős habarccsal simították. A csődarabokat a külső vasalt betongyűrűvel illesztették össze a helyszínen kiöntve. A nyomóvezeték így gyakorlatilag monolit szerkezetű. A 63 m

3/s vízvezetőképességű főcsatornát a szivattyúegységenként 2,1 m átmérőjű nyomóvezeték táplálja. A nyomóvezeték hossza 60 — 80 m. Két vagy több szivattyúnak közös nyomóvezetéket azért nem építettek, mert a közös csövek esetében olyan nagy átmérőt igényeltek, amelyet nehéz lett volna előgyártani. Ezzel szemben a 6 szivattyúnál, amely a Costières csatornát táplálja — és egyenként 2,25 m

3/s teljesítményű — 3—3 szivattyúegységet összevontak ép ugyancsak 2,1 m átmérőjű, 700 m hosszú, összesen két vezetéket fektettek. Ahol a vezeték a szivattyúüzemből kilép, csuklót iktattak be, hullámos kettős acélkapcsolattal. Az elrendezés a különböző talajmozgások felvételére alkalmas. 2. A szivattyú-üzem', működése Az egész rendszer az első és másodrendű csatornákkal fő- és mellékszivattyúkkal az öntözés igényeihez igazodik. A fővízkivétel a Rhône-on teljesen automatikus. Az öntözés folyamatosságát kettős biztonsággal tervezték. Van olyan felfogás, hogy az öntözővíz kiszolgálás folyamatossága nem abszolút követelmény, és hogy az üzem kiesése rövid időre — pl. egy-két órára — nem káros a vetésekre. A gyakorlatban 4. ábra. Vízszintes metszet a gépház síkjában