Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
3. füzet - II. Az 1963. évi tavaszi ár- és belvizek Magyarországon
} A Zagyva— Tarna árvize 337 hogy a mentett oldalon magasabb lett, mint a töltések közötti vízszint. A lokalizáló vasútvonal tehermentesítése, valamint a falura zúduló víz csökkentése çrdekében a töltést közvetlenül a vasúti keresztezés felett, de a vasúti keresztezés alatt is 13-án átvágták és az átvágást robbantással kiszélesítették. Az átvágáson visszaáramló víz a szakadás miatt apadó jellegű vizet 458 cm-ről 514 cm-re emelte meg a töltések között. Március 13-án 14 óra után, nyilván a lokalizáló töltés meghágása és több helyen való átszakadása miatt a főmeder vízszintjének növekedése megszűnt és Jászdózsánál 14-én 516 cm-rel tetőzött a víz. (A mérce 1960 óta van üzemben, így a korábbi maximumokkal összehasonlítani nem lehet.) Jákóhalmánál a Tarna 14-én 510 cm-mel tetőzött. 1963. március 7.4 ábra. A Zagyva árhullámai a különböző vízmércéknél Bild 7.4 Flutwellen der Zagyva bei den verschiedenen Pegeln Az árhullám a Zagyván március 13—16-a között tetőzött, Apcnál 458, Hatvannál 487, Jászteleknél 475 cm-rel, Szászbereknél 929, Zagyvarékason 480 cm-es vízállással. Apcnál 8, Jászteleknél 19, Szászbereknél 20 cm-rel haladta meg az eddigi maximumokat, Zagyvarékasnál pedig 20 cm-rel alatta maradt. Az apci és hatvani vízállások 12—13-i görbéjéből megállapítható, hogy a hatvani tetőzés idejét és nagyságát az Apc—Hatvan között a Cserhát délkeleti lejtőiről érkező Szuha és Heréd árvizei erősen befolyásolják. A jászteleki görbe már 380-as vízállásnál — ami itt a tervezett fenék felett 480 cm-es vízoszlop-magasságnak felel meg — jelzi a mérce fölött a jobb parton 2,5 km-re levő 460 m hosszú árvízkapu hatását. Ezen a kapun a kiömlés 9-én elkezdődött. Az átömlés mértékét csökkentette a kapu elé torlódó jég. 11-én ezt a jeget a Tárnáról és a Zagyva felső szakaszáról érkező erőteljesebb árhullám, illetőleg vízszinemelkedés a kapun keresztül a mentett ártérbe sodorta, aminek 7 Vízügyi Közlemények
