Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - II. Az 1963. évi tavaszi ár- és belvizek Magyarországon

A Marcal és• a Rába árvize 327 középhőmérsékletek 4,1—5,3 C°-kal,februárban 4,7—5,7 C°-kal maradtak a harminc •évi átlagos havi középhőmérsékletek alatt, s az észlelt napi minimumok is rendkívül alacsonyak voltak, januárban —18° -26° C° között, februárban —22° — — 28° C° között változtak, mely hőmérsékleti értékek hazánkban csak ritkán fordulnak elő. A március elején bekövetkezett enyhülés ilyen helyzetet talált, s annak ellenére, hogy az olvadás fokozatosan, mérsékelt éjszakai fagyokkal ment végbe, mégis a Marcalon igen heves, eddig még sohasem észlelt magasságot elérő árvizet okozott. 2. A Marcal árvize A Marcal 3084 km

2 vízgyűjtőterületének mintegy 10%-a középhegység, 25%-a dombvidéki, a többi sík vidéki jellegű. A vízgyűjtőterület DK-i része a Bakony hegységhez tartozik, az ettől É-ra levő rész a Sokoróaljai dombvidék. A bal parton levő Ny-i rész Kemenesalja lejtőit foglalja magában, a többi része a Kis-Alföld déli részéhez tartozik. A bal parton a Rába jobb parti töltéséig az egész terület ártér. A jobb parton a folyóval párhuzamosan húzódik az ártér, melynek szélessége átlag csak 20Ó—300 m, s nagyobb öblözet csak a sebestagi híd felett, ahol kb. 2 km mélyen terül el a Koroncó-gyirmóti út felé, a Bakonyér mellett, keskeny sávban mindkét parton kb. 2,5 km hosszban a községi kertek alatt, a Sárdos-ér mellett, kb. 3 km mélyen Szemere irányában, s végül Mórichidánál, kb. 1600 m szélességben van. Mórichida község magasabban fekvő részei kiemelkednek az ártérből. A Marcal Mórichida alatti szakaszán a bal parti töltés 1931-ben épült mai méreteire. A torkolatnál a Rába jobb parti töltésébe, Mórichidánál az Árpás-Mórichida közút töltésébe köt be. A jobb parton a magaspartba való bekötéssel a 8100 folyam km szelvényig épültek meg az egyes töltésszakaszok (6.1. ábra). Mórichida és a torkolat között a jelenleg 3,0—3,5 m mély meder átlagosan 12,0 m fenékszélességű és mindkét parton a hullámtér átlagosan 10—12 m széles. A Marcal árvízvédelmi töltéseinek jelenlegi méretei nem nyújtanak teljes árvízvédelmi biztonságot. A bal parton kiépült 17,8 km hosszú töltésből kereken 8 km hosszban a korona szélessége 4,0 m, a többi szakaszon 3,0 m, a rézsűk hajlása általában a víz felől 1:3, a mentett oldalon 1: 2. A jobb parti töltés hasonló méretekkel 8,7 km, hosszban van kiépítve. A Marcal jelentősebb árvizei közé tartozik az 1899., az 1931. és az 1937. évi árvíz, amelyek Mórichidánál 300, 332, 371 cm-en tetőztek. Mindezeket az árvízszinteket meghaladta az 1963. évi márciusi árvíz szintje, amely március 15-én 426 cm-rel tetőzött. A Marcal árvízhozamai jelentős emelkedést mutatnak. Míg a Rábaszabályozó Társulat 1880. évi szabályozási terveiben az alsó szabályozandó szakaszra csak 53,6 m

3/s érték van megadva, addig az 1937. évi árvízkor 104 m

3/s lefolyó vízmenynyiséget mértek. Az utóbbi években Mórichidánál 170 m

3/s maximális vízhozamot állapítottak meg tényleges árvízi sebességmérések alapján. Az 1963. évi márciusi árvízkor vízhozammérés nem volt, de hozzávetőleges becslések szerint a lefolyó max. árvízmennyiség 300 m

3/s-ra tehető, tehát lényegesen több, mint az eddig észlelt maximum. Az árvízhozamok növekvő mennyiségének oka a Marcal Marcaltő feletti szakaszának jelentékeny mértékben történt kibővítése, a sík vidéki szakaszon a mel-