Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
2. füzet - II. Major Pál: Csőkutak szűrőszerkezetének megválasztása különös tekintettel a talajvízből való öntözésre
Csőkutak szűrőszerkezete 145 keretében csak csőkutakkal foglalkozunk — a betongyűrűkből készített aknakutakat. A nagyátmérőjű betongyűrű elemeket a vízadórétegnek megfelelően, speciálisan kell kialakítanunk. Alkalmazásuk, különös tekintettel a korróziós szempontokra, valamint a kis mélységben (10 m) elhelyezkedő vízadórétegekre, nálunk is igen indokolt lenne. Ezért az e típusú szűrőszerkezetek kialakítását nálunk is előtérbe kellene helyeznünk. A különleges szűrők közt említhetjük meg főleg a Duna—Tisza-közén és a Nyírségben çlterjedt és Galli László által ismertetett talpas csőkutakat. II. A SZŰRÖK TÍPUSAINAK, SZERKEZETI ELEMEINEK MEGVÁLASZTÁSA ÉS MÉRETEZÉSE A különböző szerkezetű szűrők méreteinek megválasztása és számítása az eddig elmondottakból következően is igen bonyolult feladat, amelyet a mai napig sem sikerült kielégítően megoldani. Pedig éppen a szűrőszerkezetnek az adott vízadóréteg szemszerkezetéhez való helyes megválasztása biztosíthatja csak a csőkutak nagyobb vízhozamát és élettartamát. A szűrőket célszerűen nem a pillanatnyi adottságokra, de a várható változások figyelembevételével kell terveznünk. Éppen ezért a szűrők méretezése, számítással való meghatározása, szinte lehetetlen feladat. Mégis a szűrőszerkezetek kiválasztására, méreteire, figyelembevéve a hazai és külföldi tapasztalatokat, valamint hazai lehetőségeinket, a talaj szemszerkezetétől és a talajvíz kémiai összetételétől függően a II. táblázat szerinti javaslatot tehetjük. (Ali. táblázatot, hazai tapasztalatainkat is figyelembevéve, a Szovjetunióban 1957-ben jóváhagyott „Fúrt kutak felállításának és tervezésének műszaki feltételei" c. tervezet alapján állítottuk össze.) 1. A szűrök szerkezeti elemeinek méretei A szűrők nyílásainak megválasztásánál figyelembe kell vennünk, hogy az eltömődés veszélye miatt lehetőség szerint maximális méretekre kell törekednünk. A szűrők nyílásainak méreteit a vízadóréteggel való érintkezésnél nálunk eddig általában a dn szemcseméret átmérőjében ajánlották felvenni. Sajnos — megfelelő szitaszövetek hiányában — ennél általában lényegesen kisebb, d 3 0—tf 2 0 méretek mellett is készültek csőkutak, pedig tapasztalataink szerint még a (/ 5 0-s érték is kicsi, általában elégtelennek bizonyul. A kút végleges kialakításában nagy szerepe van a tisztítószivattyúzásnak, amelynek során a finomabb szemcséket eltávolítjuk a kút közvetlen környezetéből. Ez az áteresztőképesség és így a kút vízhozamának ugrásszerű növekedéséhez vezet. így nem csodálatos, hogy a d 2 0 illetve d 3 0 szemcseátmérő nagyságára választott nyílásméretek mellett, a kompresszorozás a legtöbb esetben hiábavaló volt, homokolás nem indult, de nem is indulhatott meg, hiszen a nyílásméretnél kisebb szemcseátmérőjű frakciók sem mosódhatnak ki teljesen, a szűrő nyílása körül kialakuló boltozathatás következtében. Homogén, közel egyenlő szemcseátmérőjű rétegek esetében természetes szűrővázat tisztítószivattyúzással nem állíthatunk elő és ilyenkor a mechanikusan alkalmazott nyílásméret megválasztása hosszantartó homokoláshoz, nem ritkán a kút teljes feliszapolódásához vezet. A nyílásméretek megválasztásánál a tf 5 0-es értéket elégtelennek tartjuk és ehelyett a d 7 0 sőt d m értéket ajánljuk, a III. táblázat szerint, figyelembevéve a szűrőzött rétegek egyenlőtlenségi, együtthatóit is.
