Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

2. füzet - II. Major Pál: Csőkutak szűrőszerkezetének megválasztása különös tekintettel a talajvízből való öntözésre

Csőkutak sz űr őszerkezete 141 Ezzel a szűrőtípussal 50—60%-os hatásfokot is el lehet érni. Mint a „szűrők megválasztása" című fejezetben majd látjuk, a rúdvázas szűrők kedvezőbb beáramlást, kisebb veszteséget okoznak. Eddigi tapasztalataink a szűrőtípussal igen kedvezőek. Előállítása gyorsabb és így nyilvánvalóan olcsóbb is, az öntözés céljára készített csőkutak létesítésére megfelelő adottságok mellett elsősorban ajánlható. Egyetlen hátránya, hogy veréssel készült kutaknál nem alkalmazható. c) Huzaltekercseléssel készült egyszerű vagy rúdvázas szűrők A huzaltekercseléssel készült szűrők, akár egyszerű lyukasztott, vagy hasított csőre, akár rúdvázra kerülhetnek. A rúdváz alkalmazásának előnye, hogy itt az alátéthuzal (a 6. ábrán d x) elmarad. A trapézsodronnyal, illetve fél átmérőre esztergált kerek sodronnyal borított szűrők alkalmazását nem ajánljuk, mert egyrészt drágábbak, másrészt hidraulikai meggondolások alapján nagyobb ellenállásuak az egyszerű körszelvénnyel készített ­teknél. Mind az alátét sodrony, mind a spirálsodrony anyaga célszerűen vascső esetében azonos legyen, tehát vashuzal. Ezzel a szűrőtípussal igen kevés tapasztalatunk van, de szerkezeti felépítését tekintve, különösen rúdvázas alap esetében megfelelő talajadottságok mellett alkalmazása akár önmagában, akár kavicsszűrővel előnyösnek látszik. Szerkezeti méreteit a szabványban találhatjuk meg, amelyhez képest az alátéthuzal átmérőjé­nek mintegy 2 mm-rel való növelését javasoljuk. d) Szitaszövetes szűrők különböző alapvázakkal Itt is, mint az előző fejezetekben, csak szerkezeti megoldásokkal foglal­kozunk, a méretek megválasztását a következő fejezetben tárgyaljuk. A szitaszövetek, különösen akkor, ha helytelen méretűek, igen nagy ellen­állást jelentenek, ami a kút élettartamával csak fokozódik. Ezért mindjárt itt alá kell húznunk, hogy a szitaszövetek alkalmazását lehetőség szerint kerüljük. A szitaszövet anyaga lehet acél, vagy rozsdamentes acélhuzal, sárgaréz, vörösréz, bronz vagy műanyag szitaszövet. Szitaszövetet alkalmazhatunk mind az egyszerű lyukasztott, illetve hasított, mind a rudas alapvázú szűrők esetében. Mint a sodronyhuzalos szűrőknél, itt is követelmény, hogy a szitaszövet — a rúdvázas kivételével — ne kerüljön közvet­lenül az alapvázra, hanem csak alátét spirálsodrony (7. ábra), vagy hosszanti alátéthuzal közbeiktatásával. A közvetlenül ráhelyezett szitaszövet ugyanis — mint ez közismert — lényegesen rontja a szűrő hatásfokát. Alátétspirál helyett jobb megoldásnak tartjuk a hosszanti alátétet. A 9. ábra jelölései szerint sodrony­spirál alkalmazása esetén ajánlott méretek : d = 3—4 mm, s = 20—30 mm. Hosszanti alátéthuzal esetében azok átmérője 4—6 mm. A szitaszövet toldásánál, illetve a hosszanti összekapcsolásnál az e értéke minimálisan 20 mm-es átlapolással készülhet, fém szitaszövetek esetében forrasz­tással. Az alkalmazott szitaszöveteink általában vagy keresztszövésűek, vagy úgynevezett vakszövetek, i szitaszövetek méreteire az MSZ 695—59 és az MNOSZ 5342—52 számú szabvány ad felvilágosítást. A szitaszövetre kívül elhelyezett nagyemelkedésű védőspirál alkalmazását a kismélységű csőkutaknál feleslegesnek tartjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom