Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

2. füzet - II. Major Pál: Csőkutak szűrőszerkezetének megválasztása különös tekintettel a talajvízből való öntözésre

138 Major Pál huzal darabokra hullott szét. Sajnos tudomásunk szerint hasonló kútszerkezeteket igen nagy számmal építettek be különböző helyeken és így ezek élettartama esetleg optimálisan is csak mintegy 3—5 évre becsülhető, a kút által szállított vízhozamnak az időben való állandó csökkenése mellett. Agresszív talajvizek esetében rozsdamentes acél, porcelán vagy üveg szűrőszerkezetek beépítése igen megdrágítja a kút létesítését, ezért ilyen esetekben hazai vonatkozásban leginkább azbesztcement, illetve műanyagcsöveket alkalmazhatunk. c) Itt kell megemlítenünk, hogy a kémiai korrózión kívül kútszerkezeteink tervezésénél feltétlenül gondolnunk kell azok mechanikus eltömődésére, mivel a sókiválás vagy a keletkező rozsdaizsap a finomabb talajszemcséket megkötve valósággal elcementálhatja a szűrőszerkezet nyílásait. Itt említjük meg, hogy a kavicsolás, tehát kavics szűrőréteg alkalmazása igen hatásos eszköze a szűrők eltömődéstől való védelmének, mivel az áramló finom homokszemcséken kívül felfogja a talajvízben levő és cementáló hatású vegyi kötőanyagokat. 2. A szűrök különböző típusai, szűröszerkezetek Általában minden szűrő közös szerkezeti eleme a szűrőváz. A szűrőváz lehet lyukasztott, vagy hasított cső, vagy rúdváz, amelyeknek nyílásain keresztül a víz közvetlenül a kút belső terébe jut. A szűrőváz anyaga lehet normál vagy rozsdamentes acél, sárgaréz, öntöttvas, műanyag, azbesztcement csőből lyukasztással vagy hasítással készült (esetleg sajtolt), vagy lehet normál vagy rozsdamentes acél, réz vagy farudakból készült rúdváz, amelyeket mind a huzaltekercselésű, mind a szitaszövetes szűrőknél, mind a kavicsszórással, vagy előre elhelyezett kavicsfelülettel készült szűrőknél kikerülhetetlenül alkalmazzák. Szűrők készülnek ezenkívül kerámiai anyagokból és üvegből is. Nálunk jelenleg főleg gazdaságossági okokból a normál acélból, azbesztcementből, műanyagból és fából készült szűrőszerkezetek, illetve a normál acél, réz, illetve farudak felhasználásával készült rúdvázas szűrők jöhetnek elsősorban számításba. A szűrőváz egyszersmind a szűrők legegyszerűbb alakja görgeteges, vagy kavicsos vízadórétegek esetében. Ezeken az ún. egyszerű szűrőkön kívül alkalmazhatunk még huzaltekercseléssel készült egyszerű, vagy rúdvázas szűrőket, szitaszövetes szűrőket különböző alapvázakkal, valamint egyszerű kavicsolással készült, illetve különleges szűrőket. a) Egyszerű, lyukasztóit, vagy hasított, esetleg sajtolással hasított szűrők Köralakú furatok elhelyezése acélcsövekből készült szűrőkön, általában az 1. ábra szerinti sakktáblaszerű lehet. A furatok átmérője általában 5—25 mm között van. Az ábra jelölése szerint / értéke a d furatátmérő függvényében acélcsövek esetében l = (2,5c^3,5) d. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy vert csövek esetében szilárdsági okokból csak az l = (4~5) d értéket tarthatjuk.) Hasítékokal a 2. ábra szerint lehet elhelyezni. A hasítás szélessége és elhelyezésének méretei a szemcseszerkezettől függően a 2. ábra jelölései szerint cl = 1,2 mm-től 15 mm-ig, b = 50—250 mm-ig. Az a értéke 20—40 mm, míg a hasítékok közötti távolság с = (l,5c^2,0) d, de minimum 10 mm. A hasítékolt szűrőkkel