Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

2. füzet - I. Fekete György: A víziútfejlesztési ráfordítások hatékonysága

114 Fekete György delegációja feljegyzésben tájékoztatta az Albizottságot annak negyedik ülésén (TRANS/Sub. 3/5). Ugyanezen az ülésen a Szovjetunió delegációja is előterjesztett egy feljegyzést (TRANS/Sub. 3/10), amelyben ismerteti a víziútaknak a Szovjetunióban a garantált minimális vízmélység és a liajóút átlagos hajózható vízmélysége alapján hét osztályba való besorolását. Egyúttal megállapították a megfelelő hajóút-szélességet, a minimális kanyarulati sugarat, a hajózsilipek méreteit, a hidak alatti magassági űrszelvényt és minden egyes víziút-kategóriában közlekedő egyes hajók és tolt összeállítások legnagyobb méreteit. A Szovjetunió belvízi útjainak osztályozására vonatkozó műszaki és gazdasági alapok további részleteit később a Transport and Communications Bulletin for Asia and the Far East

8 (Ázsiára és a Távol-Keletre vonatkozó Szállítási és Közlekedési Bulletin) című kiadványban közölték. Üjabban az International Union for Inland Navigation (UINF Nemzetközi Belvízi Hajózási Szövetség) Párizsban nyilvánosságra hozta az európai víziutak osztályozására vonatkozó saját elgondolásait „A nemzetközi víziutak műtárgyainak méretei" című kiadványban. Érdekes megfigyelni, hogy a tolóhajózás várható fejlődésére tekintettel ezzel a kérdéssel az UINF különös figyelemmel foglalkozott és a hajózsilipek méreteire Európában (az eredeti 85 X 12 X 3,5 m helyett) az alábbi méreteket javasolta: a) tolóhajó átzsilipelésére egy bárkával (legalább 110 X 12 m többszöröse X 3,5—4,0 m), b) tolóhajó átzsilipelésére két bárkával (legalább 185 m X 12 m többszöröse X 3,5—4,0 m). A Dunabizottság a Dunára vonatkozóan ugyancsak nyilvánosságra hozott több okmányt, amelyek a hajózási jellemzők egységesítésének alapjául szolgálhatnak. Első lépésként az összes partmenti országokra vonatkozó hidro-meteorolólógiai észlelések egységesített módszereit dolgozták ki és alkalmazták. Ezek az észlelések a vízszintváltozások jellemzőinek megállapításához szükségesek, abból a célból, hogy meghatározhatók legyenek: a) a hajózási és szabályozási kisvízszín, amelyet a 25 éves észlelési időszakban megfigyelt és számított átlag 94%-os tartósságú vízszínben állapítottak meg, valamint b ) a hajózási nagy vízszín, amely ugyanerre az időszakra 1%-os átlagos tartósságú vízszínnek felel meg. Ugyancsak megállapították a hajóútra, valamint a Duna folyamon levő műtárgyak egyéb kritikus jellemzőire és méreteire vonatkozó adatokat 1

0 az előbb említett vízszínekre vonatkoztatva, figyelembe véve a Dunán közlekedő flotta különböző típusú hajóit (közzétéve albumban), a forgalom becsült növekedését, valamint a korszerű technika bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos változásokat (tolóhajózás, radar, különleges hajók, Duna-tengerjáró hajók stb.). Az európai belvízi úthálózatra vonatkozóan az Annual Bulletin of Transport Statistics for Europe (Évi jelentés az európai szállítási statisztika alakulásáról) című kiadványban közölt adatok az Európai Gazdasági Bizottság első kísérletének tekinthetők a belvízi utak osztályozására, habár a kiadvány csak statisztikai » United Nations Transport and Communications Bulletin for Asia and the Far-East, No. 33/ST/ ECAFE/SER. E/33 kiadvány száma: 62. II. F. 3./33-39. oldal. э Union Internationale' de la Navigation Fluviale. 1

0 Recommandations relatives à l'établissement des gabarits du chenal, des ouvrages hydrotechniques et autres sur le Danube, Commission du Danube, 1960.