Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

1. füzet - V. Ismertetések

"100 Ismertetések több svájci és svéd cégre bízták, így az első egységek 1960 elején, az utolsó kilencedik egység 1961 közpén lépett üzembe. A mélyépítési munkákban francia és olasz, a zsilipek és daruk szállításában francia és osztrák cégek vettek részt. A 350 MW teljesítményű erőmű teljes költsége 26 millió egyiptomi font volt. Az asszuáni gát és erőmű az új „Nagy gát" megépülte után sem veszti el szerepét, mert közvetlenül annak alvízében (mely 5 — 10 m-rel alacsonyabb lesz a jelenlegi duzzasztási szintnél), az erőmű turbinái a jobb vízgazdálkodási lehetőségek következtében mindig 21 — 26 m eséssel működhetnek. 2. Vízhasznosítás Szudánban és a szennári vizieromű Szudán mezőgazdaságának legértékesebb részét az öntözött területek alkotják. Az évezredes árasztásos öntözés mellett (kb. 3000 km

2 területen), a Kék Nílus szennári gátjának 1925. évi megépítése akkoriban 1260 km

2 öntözését tette lehetővé az ún. Gezira lapályon; mai napig ezt 4200 km

2-re fejlesztették lovább. A szennári duzzasztó tározott vize látja el az 1950-es évek végén megépített Managil főcsatorna újabb 3400 km

2-t magában foglaló öntözőrendszerét (1. ábra) is. Az öntözőcsatornák összes hossza a fent említett öntözőrendszerekben 10 ezer km. A Fehér és Kék Nílus és az Atbara s mellékfolyóik mentén fentieken kívül 2600 kisebb-nagyobb szivattyútelep további 6700 km

2 öntözését biztosítja. E hatalmas öntözött területek fő terméke a gyapot. Vízenergia hasznosítás az országban mindeddig nem volt. Ebben a gazdaságilag fejletlen nagy országban a hőerőgépek beépített névleges összteljesítménye is csak 41,5 MW. Az ország függetlenné válása után a kormány a Siemens céggel kidolgoztatta a Fehér és Kék Nílus, valamint a fővárosnál, Khartumnál történő egybetorkollásuk után, a teljes Nílus szudáni szakaszának vízerőhasznosítási tervét. E szerint 7 vagy több lépcső kiépítésével és 1955 MW névleges teljesítményű gép beépítésével 10,5 milliárd kW óra áramtermelésre van lehetőség. Az első vízerőtelep megépítését szerény első lépésként e terv szerint a meglevő szennári duzzasztó mellett 1954-ben megkezdték és a 15 MW-os vízerőtelepet az év végén üzembe is helyezték. Ugyanakkor Khartum áramellátásának jobb biztosítására egy 10 MW-os hőerőművet is létesítettek. A meglevő szennári duzzasztó majdnem félmillió m

3 gránitkőből falazott fő műtárgya legmagasabb pontján 39 m magas, 80 db 2 m széles, 8,4, m magas táblás zsilip 72 db 3 m széles, 3,4 m magas, és 40 db 5 m széles, 3,4 m magas fix köszöbű túlfolyó pedig 15 000 m

3/s lefolyását teszi lehetővé. Az összesen 3025 m hosszú duzzasztó 100 km-es visszaduzzasztással 930 millió m

3 víz tározását biztosítja, jelentősége tehát óriási. A gát mögött, annak nyugati, parti szakaszán mintegy 30 m szélességben építették meg a két gépegységes új 15 MW-os erőművet. Igen nagy figyelmet kellett fordítani arra, hogy a meglevő gát áttörése az erőmű felvízcsatornái részére a tározás megszüntetése nélkül végrehajtható legyen. Az erőmű hosszmetszete a szokásos Kaplan turbinás elrendezesű. * Tekintettel a közeikeleti államokkal egyre erősödő gazdasági kapcsolatainkra, vízerőmű építkezéseiket figyelemmel kell kísérnünk, mert a tervezett nagy építkezések során hazánk számára is nyílnak szellemi és ipari export lehetőségek.