Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - III. Perényi Károly: Az esőszerű öntözéssel kapcsolatos hazai vizsgálatok és eredményeik

AZ ESOSZERU ONTOZESSEL KAPCSOLATOS HAZAI VIZSGÁLATOK ÉS EREDMÉNYEIK PERÉNYI KÁROLY

1 Hazánkban több mint 40 éve, 1919-ben állították üzembe Gödöllőn, az első esőztető öntözőberendezést. Ez az időpont igen tiszteletreméltónak nevezhető az esőszerű öntözés történetében. Számtalan más — öntözés terén — fejlettebb országot ismerünk, ahol később vezették be ezt az öntözési módot. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a Felvidéken — akkor még országterületünkön — korábban is működött esőztető berendezés. Az azóta eltelt időben a területi növekedés rendkívül egyenetlennek mondható. A 30-as évekig szépen fejlődött, a gazdasági válság és egyéb okok miatt azonban majdnem teljesen megszűnt. Majd újabb típusú berendezésekkel kísérleteztek (hajós és hordozható csővezetékes típusok). Á háború alatti és utáni megtorpanást követően először az Üttörő-típus (hordozható, gyorskapcsolású csöves berendezés) használata terjedt el. Azonban a gyártás megszűnése után a berendezések lassan tönkrementek és jelenleg csak elszórva találhatunk egy-egy példányt A fejlődés menetéről talán elegendő néhány év területi adatát megemlíteni [11 : 1930 évben 1934 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1700 ha 1700 ha 115 ha 23 ha 940 ha 1150 ha 1500 ha 1960 ha 1953 évben 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 2350 ha 1260 ha 2250 ha 2650 ha 3000 ha 4670 ha 9800 ha 25000 ha 51600 ha Mint a számok is mutatják, az utolsó évtizedben, de különösen az utolsó 4—5 évben, mint ez más országokban is tapasztalható, hatalmas, ugrásszerű fejlődés állt elő. Ez a tény nemcsak a területi növekedésben mutatkozik, hanem az esőztető öntözéssel kapcsolatos kutatómunkában is kifejezésre jut. Ezt a kutatómunkát a szükségszerűség követelte: a tervezés alapjait képező adatok hiánya, az üzemvezetés tájékozatlansága, az öntözés feltételeinek, végrehajtásának és hatásának vizsgálati kényszere. 1 Perényi Károly oki. mérnők, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa. A tanulmány részben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben, az Öntözési és Hizstermesztési Kutató Intézetben, az Építési és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítési Tanszékén és az Agrártudományi Egyetem Földméréstani és Kulturtechnikai Tanszékén folyt kutatómunka jelentései, részben a tanulmány végén felsorolt szakértői vélemények felhasználásával készült.