Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
3. füzet - III. Kálmán Miklós-Perényi Károly: Esőztető öntözőrendszerek
esőztető öntözőrendszerek KÁLMÁN MIKLÓS és PERÉNYI KÁROLY I. BEVEZETÉS Az esöszerü öntözés alkalmazását főképpen a mezőgazdaság belterjességének fokozódása, ezzel együtt a beruházási lehetőségek növekedése, valamint a nehéz fizikai munkától való mentesülés kívánsága segítette elő. Nem volt még öntözési eljárás, mely megközelítette volna az esőztetés fejlődési ütemét. Területi növekedése — elsősorban az iparilag fejlett országokban — minden képzeletet felülmúl. Hazánkban is az utolsó 3 évben az esőszerűen öntözött terület az 1959. évi 9800 ha-ról 1961-re 51 800 ha-ra, vagyis az összes öntözés 1959. évi 13%-áróI 1960-ban 20, majd 1961-ben 38%-ára emelkedett. Magyarországon az esöszerü öntözésnek több (hajós, vízágyús, csővezetékes) módszere alakult ki. A fejlődés azonban meglehetősen egyértelműen a hordozható vagy beépített csővezetékes öntözések felé mutat. Ezért a következőkben ezekkel fogunk foglalkozni. Kezdetben — szinte teljesen — hordozható-csöves berendezéseket használtak. A további kényelmet szolgálta a csővezetékek részleges, esetleg teljes beépítése. Ez — a kezdeti kisebb területeken — megoldható is volt, bár hatalmas anyagmennyiségek lekötésével a beruházási összegek lényeges emelését jelentette. Áz esőszerűen öntözött területek növekedésével a beépítés — több hátránya mellett — nem volt versenyképes és a berendezések zöme ismét a hordozható-csöves típusú lett. Egy-egy hordozható berendezés (30—35 l/s vízhozammal) maximum 50—100 ha-os terület rendszeres öntözésére alkalmas. Az elszórtan jelentkező igények kielégítésére azonban igen jól megfeleltek és megfelelő egységcsomagok kialakításával a komplett berendezések kereskedelmi áruvá váltak. Másképpen kell a feladatot megoldani, ha az esőszerű öntözés összefüggő, nagyobb területen jelentkezik. A Lajta-Ilansági Állami Gazdaságban például az elmúlt évben több, mint 30 db (állandóan működőnek vehető 20—25 db) — jelenleg alkalmazott legnagyobb teljesítményű — hordozható berendezést használtak. Ezekkel kb. 2600 ha-t öntöztek. Könnyen belátható, hogy az esőszerű öntözésnek ez az üzeme nem nevezhető nagyüzeminek és az is, hogy helyes megoldás ilyen nagy területen csakis az esőztető öntözőrendszer, vagy öntözőfürt kialakítása lehet. 1 Kálmán Miklós oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízhasznosítási osztályának csoportvezető főmérnöke. Perényi Károly oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa.
