Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - IV. Sulyok Béla: Gyümölcsösöntözés a növekedésgörbe alapján különös tekintettel a téli almafára

A gyümölcsöntözés időpontja 79 .0 HI1

5 1X30 Hónapok 4. ábra. a = a talajnedvesség felhalmozódása a gazdasági év alatt és b — a téli almafa nedvességfogyasztási görbéje (Gyoma, Kecsegészug) Fig. 4. a = accumulation of soil moisture during the agricultural year, and b = moisture consumption curve of the winter apple tree (Gyoma, Kecskészug) pontjai számíthatók, illetve egy az e célra szerkesztett táblázatból közvetlenül kivehetők. Mivel a terjedelmes táblázat helyszűke miatt nem közölhető, készült a III. táblázat szerinti százalékos összeállítás mind a növekedés-, mind a harangalakú görbére vonatkozólag, mellyel nagyobb intervallumokban egyes pontok meghatározhatók, s ezek között lineárisan interpollálni lehet. Tekintsük az így kapott görbét feltételesen a nedvességfogyasztás görbéjének (4b ábra). Az 5. ábra két szélső nedvességfogyasztás esetet mutat: egy 200 napos télialmafáét és egy 93 napos szamócáét. A magyar klíma öntözéssel termeszthető gyümölcsféleségei csaknem kizárólag e két szélső eset között vannak. A talaj nedvességmennyiség számértékeit az I. táblázatból kiemelve s halmozottan felrajzolva kapjuk az a sokszögvonalat. A b görbét a 4. ábrából átrajzolva ez a HP pontban metszi az a sokszögvonalat. Ez azt jelenti, hogy a gyümölcsfa a talaj nedvességkészletét eddig a pontig, illetve ebben a pontban kimerítette. Ez a pont a hervadási pont. A hervadás azért nem következik be, mert ez ellen a gyümölcsfa védekezik és a deformálódás feliratú görbevonalszakaszon folytatja növekedését, illetve veszi igénybe a talaj nedvességkészletét. Méréseim szerint a görbe így is megőrzi S alakját. Ugyanezen törvényszerűséget mutatja a 93 napos szamócafajta b

1 görbéje is. A hervadási pont — képletesen szólva — elmozdul