Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - IV. Sulyok Béla: Gyümölcsösöntözés a növekedésgörbe alapján különös tekintettel a téli almafára
76 Sulyok Bé la 2. ábra. A Gauss-féle hibaintegrál alapján számított növekedés-, és nedvességigény görbe Fig. 2. The growth and moisture-demand curves computed on the basis of Gauss' deviation integral A növqkedésgörbe bármely pontjához tartozó érintő iránytangense jellemző a növekedés intenzitására: a meredek szakaszoknak nagyobb, az enyhe emelkedésűeknek kisebb növekedés felel meg. A pillanatnyi növekedések nagyságát kifejező görbe, az ún. harang alakú göi'be, az ábrán „nedvesség-igénygörbe" felírással bír, aminek megindokolására később visszatérünk. Egyenlete a növekedésgörbe függvényének differenciálásával nyerhető, melynek végeredménye A maximum ott van, ahol t = r, tehát a növekedési időtartam felében, ahol a növekedésgörbe érintője a legmeredekebb, a növekedés irama legerőteljesebb. Ez a görbe inflexiós pontjában van. Ekkor: í/max = ha — (5) IIn 2. Összefüggés а növekedési és а nedvesség fogyasztási görbe között Tisztázni kell, hogy a növekedéshez szükséges nedvességfelhasználás és a pillanatnyi nedvesség-igény alakulása milyen törvényszerűséget követ. Penman [56, 57] Anglia nagy területén, 77 különböző földrajzi helyen megállapította a potenciális transpiráció mértékét április—szeptember hónapokban. Potenciális transpiráció az a nedvességmennyiség, amelyet a füves gyeppel egyező színű növényzet transpirál feltéve, hogy a talajt teljesen befödi és elegendő nedvességkészlet áll rendelkezésre. A mérési eredmények maximumait és minimumait méter rendszerben kifejezve, milliméterekre átszámítva és grafikusan feltüntetve két egymással párhuzamosan futó görbét kapunk. Ezek közül a maximális értékek görbéjét az A— F pontok között a 3. ábra szemlélteti. A potenciális transpiráció a tenyészidőn kívül gyakorlatilag z érusnak vehető, tehát а К és V kezdő és végpontok a vízszintes tengelyen vannak. A határértékek-
