Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - III. Perényi Károly: Az esőszerű öntözéssel kapcsolatos hazai vizsgálatok és eredményeik
«36 Perényi Károly A kutatási anyag vizsgálata a beruházási költség amortizációs idejének, a kapacitás kihasználásának, a javítási költségnek, a munkabérnek, az üzem módjának és az üzemanyagnak-hatását a költségekre. Érdekes jelenség, hogy a TIM-2500-as berendezésnél az, eredeti dieselmotoros agregátum energia költsége kisebb, mintha elektromos meghajtású motort alkalmazunk. A költségek csökkentése szempontjából felszínalatti csővezetékes berendezéseket csak olyan intenzív növénytermesztés mellett érdemes alkalmazni, melynél évenként legalább 1000—1200 üzemóra hasznos öntözés van. A meghajtást lehetőleg elektromosnak válasszuk. A felszínalatti-hordozható (vegyes) berendezéseknél a kihasználás szintén igen fontos, valamint a jó munkamegszervezés és az elektromotorok használata. A hordozható berendezéseknél a legfontosabb a jó munkamegszervezés. Általában igen lényeges megtakarítást jelenthet az elektromos meghajtás. A vizsgálat több konkrét számot tartalmaz, melyek elengedhetetlenül fontosak a tervezéshez és a gazdaságossági számításhoz. Természetesen további vizsgálat szükséges, azonban támpontot már ebből is lehet kapni. A további munkáknál a vizsgálatokat ki kellene bővíteni és vizsgálni kellene az öntözés hatását az egyéb üzemágakra is és a költségszámításoknál a körülményeket is figyelembe kellene venni. Megfontolandók a kis szivattyús-gépcsoportoknál megállapított adatok. Gazdaságosságuk alapos felülvizsgálata igen fontos. Megnyugtató a TLM-2500 típussal kapcsolatban kapott alacsony energiaköltség, mivel berendezéseink jórésze e szivattyús-gépcsoportra támaszkodik. Beépített vezetékű berendezést a jövőben szűkebb területen alkalmazunk. A jelenleg tapasztalható kihasználási fokok is igazolják ennek helyességét. * * * Mint az ismertetett kutatások eredményeiből látható az esőszerű öntözési kutatások tervszerű irányítása, koordinációja helyes elgondolás. Nélküle a nagyszámban végzett vizsgálatok szétesnének, átfednék egymást és nem összpontosulnának a legfontosabb megoldásra váró kérdésekre. A kutatómunka bővítését szolgálná az a kísérleti telep, melyet Szolnok mellett tervezünk megépíteni és az a mérőállomás, amelynek építése befejezés előtt áll és előreláthatólag az esőszerű öntözési kutatások egy részének elvégzésére is alkalmas lesz. Mint említettük, az esőszerű öntözések távlati tudományos kutatási terve elkészült. így a további munkában azt figyelembe lehet venni. Azonban ez* a hatalmas fejlődésben levő öntözési módszer — véleményünk szerint — még igen sok újdonságot, meglepetést tartogat, melyek új kérdéseket, megoldásra váró feladatokat vethetnek fel. Ha az élettel, a gyakorlattal együtt, sőt előtte kívánunk járni, e rendkívüli problémákra is választ kell adnunk. IRODALOM cs szakértői vélemények mint forrásmunkák 7 1. Alcser J. és társai: Az esőztető öntözőberendezések és üzemük. Budapest, 1960. 2. Szesztay Károly: Tervezési segédletek csatornák és csővezetékek hidraulikai méretezéséhez. VITUKI, Tanulmányok és kutatási eredmények 2., 1957. 3. Starosolszky Ödön: Helyi nyomásveszteségek számítása csővezetékben. VITUKI, Tanulmányok és kutatási eredmények 4., 1958. ' A felsorolásban szereplő szakértői vélemények a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tervtárában találhatók.
