Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - III. Perényi Károly: Az esőszerű öntözéssel kapcsolatos hazai vizsgálatok és eredményeik

«36 Perényi Károly A szabadföldi kísérleteknél, ideiglenes csatornából DDP-30-Sz típusú magánjáró esőztető berendezést alkalmazott. Mérte a talaj nedvességtartalmát különböző mélységekben, a növények víztelítettségi hiányát, meghatározta a talaj jellemző adatait, a tenyészidő napi középhőmérsékleteit és a csapadékadatait. Cukorrépából a 2x60 mm vízmennyiséggél végzett kísérletek 80%-os terméstöbbletet, míg a 4x30 mm öntözővíz csak 53 %-ot adott. A mikroparcellás és tenyészedényekben végzett kísérleteknél nem mütatkozott különbség a különböző adagolásoknál. Az öntözött cukorrépa cukortartalma váztozatlan, sőt kissé nagyobb volt. Kukoricánál a 2x60 mm-es öntözés szintén valamivel nagyobb termést adott, mint a 4X30 mm-es. Általában a gyakoribb öntözés nem növelte a termést. Fokozottan volt ez érvényes takarmányrépánál és a másodéves füvesherénél. A vizsgálatok tehát azt mutatták, hogy ugyanazon vízmennyiség több részletben való adagolása kedvezőtlenebb, mint kevesebb alkalommal adagolt nagyobb vízmennyiség. A kis vízmennyiség nem elegendő az öntözésre váró növény fokozott igényeinek kielégítésére. A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben végzett vizsgálatok [36] a növények vízfogyasztására vonatkoztak. A röviden közölt néhány eredményből még végleges következtetéseket nem lehet levonni. Az öntözési normával kapcsolatos megállapítások között figyelemre méltóbb a nagyobb vízadagok kérdése. Ez annál is érdekesebb, mivel korábban, évtizedekkel előbb is voltak hasonló tapasztalatok. A nedves periódusú években látszólag a kis vízmennyiségek eredményessége megtévesztő lehet. Azonban hivatkozni kívánunk itt Habekost Alajos 1928-ban a Vízügyi Közleményekben megjelent [39] tanulmányára, melyben pl. 5x20 mm adagolásnál 34%-os, 40 -f- 3X20 mm adagolásnál 60%-os és 60 -+- 3 X 20 mm-es adagolásnál 112%-os többlettermést értek el. Bár az értékek könnyű homoktalajokra vonatkoztak, a régi adatot érdekességként említettem meg. Az összehasonlító vizsgálatot [36] kukoricánál, cukorrépánál, paprikánál, füvesherénél végezték. A területet Zade módszere szerint alakították ki, 4 sorozatban, 400 m

2 öntözött, 270 m

2 öntözetlen parcella területtel. Kukoricánál a barázdás öntözés, cukorrépánál, paprikánál, füvesherénél az esó'szerü öntözés mutatkozott eredményesnek. Itt kívánunk megemlékezni néhány üzemszervezési kérdésről is. A Mannesmann berendezésnél az elért évi 1363 üzemóra (a kísérleti üzem nélkül) és a napi 18,2 átlagos üzemóra kiválónak mondható és messze meghaladja az esőszerű öntözési szabványban tervezett 12 órát. Egyszeri öntözésnél átlag 60 mm-t adagoltak, a felületinél 200—220 mm-t, A 44 szórófejből átlag 38 üzemelt. Az esőszeríí öntözés költségei Az esőszerű öntözés jövedelmezőségének, az öntözés üzemre gyakorolt hatásának vizsgálata igen fontos feladat. Az öntözés költségei lehetnek közvetettek és közvetlenek. Az elmúlt évben az utóbbiak vizsgálatát végezték [40] részletesen. A költségszámítást végezhetjük területre, üzemórára, egységnyi vízmennyiségre vonatkoztatva. Az esőszerű öntözésnél az egységnyi vízmennyiségre (m

3-re) vonatkoztatott vizsgálat célszerű.