Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - III. Perényi Károly: Az esőszerű öntözéssel kapcsolatos hazai vizsgálatok és eredményeik
Az esőszerű öntözés 69 P e = I\ + P n f -f P t, az öntözőzővízből elvesző víz mennyisége (P 1 a levegőben elpárolgó, P n f a növényzet felületén fennmaradó és onnan elpárolgó, P t a talaj felszínéről közvetlenül elpárolgó víz mennyisége), P t = a talaj párolgási vesztesége, T t = a talaj vízkészletváltozása a vizsgálati időszakban. A mértékadó csapadék (C) értékének meghatározásánál a dekádonkénti félhavi és havi csapadékok jelentősek. Különösen fontosak a 75%-os valószínűségű csapadékösszegek határértékei és az öntözési, ill. a tenyészidőszakot közvetlenül megelőző időszak csapadékértékei. Salamin Pál 52 állomásra közöl táblázatot a tenyészidő alatti átlagos és a 75%-os valószínűségű havi csapadékösszegekről. Az öntözővíz mennyisége (Ö) számtalan körülménytől függ és hazánkban mind mennyiségére, mind az adagolás ütemére igen ellentétes véleményeket ismerünk. A transzpirációs együttható (dinamikai vízigény P n) értékére vonatkozóan Cselőtei vizsgálatai adnak megbízható és használható értékeket. Igen fontos a napi vízfelvétel, a vízfogyasztási és növekedési görbe, a növényi részek egymáshoz való aránya. Az esőztetéskor elvesző víz (P e) mennyiségére vonatkozóan megállapítható, hogy a vízveszteség értéke bizonytalan és jelenleg elsősorban csak becslésszerű adatokat ismerünk. A levegőben, a növény felületén és a talaj felszínéről elpárolgó vízmennyiség összege a kipermetezett víz tetemes részét teheti ki. így értéke nappali öntözésnél 30%-ra, éjszakai üzemnél 20%-ra becsülhető. A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben végzett mérések adatai szerint kisintenzitású szórófejeknél 25—34%, nagy intenzitásúaknái 8—12% párolgási veszteségekre számíthatunk. A talaj párolgási vesztesége (P t) is igen bizonytalan. Rendkívül érdekes éppen ezért a különböző szerzők megállapításait közlő anyag. Legjobban elfogadhatónak Várallyay vizsgálatai látszanak, aki a legfelső talajréteg kiszáradását tartja mértékadónak az öntözés megindítására. A talajvíz készletváltozásának (T t) jellemzésére a talajfizikai vizsgálatok eredményét is fel lehet használni. Célszerű itt figyelembe venni a talaj felületéről elfolyó vízmennyiséget is. E témához kapcsolódik a talaj rombolás, beszivárgási sebesség, az öntözés és beszivárgás viszonya, a permet tér- és időbeni eloszlása, a szórófej kialakítása a szélhatás, a szórófejkötés, az esőszerű öntözés vízháztartási előnyei és hátrányai, az öntözővíz és idénynorma kérdések. Végeredményben Salamin Pál — mérések hiányában — módszert ad a tervezés és üzem számára az öntözési norma megállapítására, a közvetlen vízháztartás feladatok megoldási módjának ismertetésével. b) Öntözési norma meghatározására végzett növénytermesztési kísérletek A szabadföldi kísérletek az adagolt csapadék mennyiségére, az adagolás ütemére és a növények vízfogyasztására vonatkoztak. Frank Melanie [38] Kisújszálláson cukorrépában, kukoricában és füvesherében végezte a vizsgálatot. Mikroparcellás kísérletre is alkalom adódott cukorrépa és takarmányrépa vízigényének vizsgálatára, míg a tenyészedény vizsgálatok növénye cukorrépa, kukorica és füveshere volt.
