Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - III. Perényi Károly: Az esőszerű öntözéssel kapcsolatos hazai vizsgálatok és eredményeik

Az esőszerű öntözés 57 Igen fontos jellemző a cseppnagyság, cseppütés és a hatásfok is. Utóbbinak reciprok értéke (H/R) külföldi kutatók szerint összefüggésben van a cseppnagysággal. G. Tanda szórófejekre vonatkozó nomogramja [24] is hasonló összefüggéseket ábrázol. A vonatkozó ábra és magyarázata a magyar irodalomban is megjelent [25]. Dobos a külföldi szórófejek jellemzőinek fenti módon való vizsgálata alapján 5 szórófejtípust javasol [22]. szórófej jele l/s d H R I l/s mm m m mm/or a LK 0,21,5 48 10—50 10—25 2 -3 К 0,53,2 812 12-45 16-30 3 -4 N 3,014,0 1424 20-60 25 — 47 4 -8 LN 12,036,0 2636 30-80 40-64 8 -11 T 17,026,0 3036 30-80 45-64 10 -11 Természetesen a szórófejsorozat kialakításánál a mezőgazdaság igényei elsődlegesek [23]. A vízhozam és a csapadékintenzitás meghatározása elsősorban mezőgazdasági feladat. Fenti összeállítás e követelményeket figyelembe vette. Cseppnagyságra : réteknél és legelőknél 0,5—2,5 mm szántóföldnél, kertészetnél és egyéb öntözésnél .. 0,5—1,5 mm fagyvédelmi öntözésnél 0,1—1,0 mm határértékek javasolhatók. A szórófej szerkezeti kialakításánál [26] vizsgálni szükséges a forgatás, a szórófej mozgatásának kérdését, a sugárbontást, a sugárcső és fúvóka kialakítását, a sugárcső hajlásszögét, a könyök kiképzését, hidraulikai szempontokat, a segédfúvóka alkalmazásának szükségességét. A szórófejeket többségükben a kilövellt vízsugár energiája mozgatja. Az energia hasznosítási formái szerint a szórófejek: 1. szabadsugár eltérítése útján mozgatott, 2. kilövellt sugár reakciójával és 3. víz-légsugár szivattyú elvén működő szórófejekre oldhatók. Az első csoporthoz tartozó szórófejeket forgólapátkerekes, áttételes mozgatóberendezés, harmonikus mozgást végző himba (rugóerővel vagy ellensúllyal) mozgatja. A második csoportba tarozókat a reakcióerő forgatja. A harmadik csoportbeliek a sugárcsőben a víz kinetikai energiájának felhasználásával keltett vákuum-membrános vagy más rendszerű vákuum-motor közbeiktatásával mozog nak. A forgómozgást szabályozó fékező szerkezetek vagy mechanikusak, vagy hidraulikus (rendszerint fogaskerékszivattyús) megoldásúak. Utóbbiak megbízhatóbbak és jobbak. A szórófejek kialakításánál a fúvókák kúpszögét 20—38° között veszik fel (inkább az alsó határ közelében), a fúvóka belsőfelülete lépcső, ill. váll nélkül csatlakozik a sugárcső belső hengerfelületéhez. A sugárcsőben előálló max. sebesség 10—20 m/s. Helyesnek tartjuk azt a javaslatot [26], hogy a négy szórófejtípusból a két kisebb billenőkaros legyen, körkörös működéssel, a két nagyobb vákuum megoldású, olajfékes, szektoros működéssel. A traktoros megoldásnál elképzelhető a forgómozgás motorról, szivattyúról való biztosítása is [8].