Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - III. Perényi Károly: Az esőszerű öntözéssel kapcsolatos hazai vizsgálatok és eredményeik

Az esőszerű öntözés 55 veszteségeket csak százalékos éltékkel vegyük figyelembe, mivel a gyakorlatban előforduló berendezések zömére számszerű értékeket kaptunk. A tolózárakra vonatkozóan több irodalmi adat áll rendelkezésünkre. A VITUKI laboratóriuma 1959-ben végzett mérést [4]. A szabványosított tolózáraknál (MSz 2881—2886) a segédletek [3] adatait alkalmazhatjuk. b) Vízhozam és vízmennyiségmérők A vízhozam- és vízmennyiségmérést kutatási, üzemellenőrzési és elszámolási céllal lehet végezni. A kutatásnál számtalan módszert lehet alkalmazni és ennek megvalósítása kutató intézetnél nem jelenthet nehézséget. A feladat ezért elsősorban olyan mérőberendezés szerkesztése vagy alkalmazása, mely üzemi célokat szolgál, egyszerű, de a megkövetelt pontosságot biztosítja. Az igen sok kedvezőtlen körülmény (hordalékosság, szennyezettség, stb.) megnehezíti a mérőberendezés tervezését. A vízhozammérés az utóbbi években — elsősorban a VITUKI munkájának eredményeképpen — ugrásszerű fejlődésnek indult. Nagy segítséget jelentettek az Intézet kiadványai [19]. Az esőszerű öntözés vízhozam- és vízmennyiség mérés igényeinek kielégítése különleges feladat. Általában csőbenmozgó, kisvízhozamok mérésére van szükség. Kísérleti célból 0 85, 0 100 és 0 130 mm-es hordozható, gyorskapcsolású csőbe épített Venturi-szűkület, osztott rendszerű vízhozammérő vízórával készült. Gyakorlati tapasztalatok még nincsenek, így még nem tudjuk eldönteni használhatóságukat. Ettől függetlenül szükség volt arra, hogy megvizsgáljuk, hogy milyen vízhozammérő javasolható, a hazai és külföldi irodalmakban ismert típusok figyelembevételével. A mérőberendezés típusának kiválasztására megbízott szakértő [21] az eddig alkalmazott hazai vízhozammérőink helyett a Szovjetunióban alkalmazott, vízáramtól hajtott vízmérőt javasol (7. ábra). Az osztottrendszerű vízhozammérést — véleménye szerint — a gépreszerelt, mozgó berendezésnél célszerű alkalmazni. A turbinás forgókerekes vízmérőt Szovjetunióban a DDA 100-as típusú, DT 54-es traktorra szerelt, kétkonzolos esőztető berendezésnél alkalmazzák. Működése figyelemmel kísérhető, mivel a mérőkerékház egyik oldala átlátszó anyagból készül. A berendezés valóban egyszerű, azonban használatátvizsgálatnak kell megelőznie. Az esőztetőberendezéseknél szükséges nyomásviszonyok mellett a kerék örvényt keltő hatása és a víz szennyezettsége feltétlenül zavaró hatással kell, hogy legyen. Erinek tisztázása kutatási feladat. 4. Szórófej A szórófejekre vonatozó vizsgálatok kétirányúak voltak. Egyrészt a szórófej szerkezeti kialakítására és a használatra javasolt szórófej sorozat jellemzőinek megadására, másrészt a jelenleg alkalmazott szórófejek mérésére vonatkoztak. a) A szórófejtípusok A szórófej kialakításánál hazánkban eddig tervezésről nem beszélhettünk. Az alkalmazásra kerülő és az összes igényt átfogó szórófej sorozat kialakítása csak tervezés alapján lehetséges. A tervezés elsősorban hidraulikai alapokon indulhat el [22]. így a szórófej jellemzői elsősorban a Q—ff, R—ff és í-összefüggéseket ábrázoló jelleggörbék.