Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
4. füzet - VIII. Ismertetések
Ivicsics F.: Vízhozammérés 603 VÍZHOZAMMÉRÉS В RASLAVSKI J MÓDSZERE SZERINT Ismerteti: IVICSICS FERENC Procházka, I.: Meranie prielakov vody podla Braslavského Vodohospodársky Casopis, 1961/4. Az A. P. Braslavskij által kidolgozott új vízhozammérési módszer lényege az, hogy az eddig szokásos 7-9 függély helyett elégséges 3 — 4 függélyben mérni a sebességeket, és így alkalmazása esetén a mérési idő tetemesen megrövidül, és amint az ellenőrző mérések is mutatták, az eredmények pontossága a legtöbb esetben kielégítő. A forgóműves sebességmérő segítségével Lörténő vízhozam meghatározás esetén szükséges, hogy a mérés időtartama alatt a vízfelszín közelítően állandó legyen. Az esetleges vízszíningadozás az eredményeket nagyon kedvezőtlenül befolyásolja. A. P. Braslavskij eljárásának éppen a mérési idő lényeges megrövidítése miatt van különös jelentősége. Minél rövidebb idő szükséges ugyanis a sebességmérés elvégzéséhez, annál kisebb valószínűsége van annak, hogy a mérés alatt a vízállás megváltozik. Ezért jól alkalmazható eljárásnak bizonyult Braslavskij módszere az árvízi hozamok mérésénél. A szovjet irányelvek a következő összefüggést közlik a vízhozam számítására: 2 v, + v, v. + v 4 0 = 3 Р1/о + 2 /l+ (1 ) A fenti kifejezés számítás szempontjából jobban kezelhető alakra is hozható: 2 3 Q = I »'о 1'ь + v 1H 1b 1 + v 2H 2b 2+ ... = Ö 0 + 2 v Hb + a k (2) ahol Q — vízhozam, — az első függély középsebessége, v., — a második függély középsebessége, /, — az első és második függély közötti keresztszelvényterület, f 0 — a part és az első függély "közötti keresztszelvényterület, //, — az első függély mélysége, £>! — a két függély közötti távolság (és függélyek közötti távolságot célszerű azonosnak venni), v' 0 — a partmenti sávban mért maximális sebesség, /'„ — a partmenti sáv felülete. A (2) egyenletben szereplő a 0 értéke, az első függély helyének megfelelő kiválasztásával, nullára csökkenthető. Az új eljárás az (1) egyenlet alapján egyszerűsíti a számítási munkát és a mérési függélyek számát 3—4-re csökkenti. Braslavskij szerint a két függély közötti vízhozamrészt (A Q) a következő egyenlettel fejezhetjük ki: x = ь AQ = J II • v • dx (3) x = 0 ahol H — a vízmélység, v — a függély-középsebesség, b — a két függély közötti távolság. Feltételezhető, hogy a két függély között a vízmélységTfolytonosan és egyenletesen változik, a következő kifejezés szerint: H 2 — H, П = 11 г + — x (4)
