Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - III. Perényi Károly: Az esőszerű öntözéssel kapcsolatos hazai vizsgálatok és eredményeik
40 «36 Perényi Károly Az alumíniumcső kötésére több külföldi megoldás ismeretes. Általában vagy öntött, vagy préselt kivitelűek. Igen gyakran a kötést szerelvénnyel (tolózár, vízkivételi csap) is egybeépítik. A gyártás technológiáját tekintve, a hegesztett csövek gyártási eljárása még nem alakult ki. Gsőhegesztőgépünk csupán a kis átmérőjű csövek gyártására alkalmas és lényeges minőségromlást okoz a varrat mentén (kilágyulás). A hegesztésre Wolfram elektródás, argon védőgázas eljárás alkalmas. A gyártás így megoldható a lemezhajlító és hegesztőberendezés elkészítése után. Az alumíniumszalagból való gyártás külföldön is új és elsősorban kisebb átmérőjű csöveknél alkalmazzák. Külföldön vastagfalú cső húzása után hengerléssel készül a felfújható cső. Hazánkban lyukas hengerlési tömbből melegvíz felfújással javasolják a gyártást [14]. A kettős szalag szélén a sajtolás miatti borda a csövek kezelését és kapcsolását természetesen nehezítené. Felszínalatti megoldásnál ez nem jelent különösebb hátrányt, sőt további előny, hogy (esetleg az építés helyén) a felfújható csővezeték hossza 200 m is lehet. Az alumíniumcső gyártásának hazai megindítása rendkívül időszerű. 1960-ban az első 300 m csővezeték üzemi kísérlete megtörtént. b) A csővezetékek hidraulikai vizsgálata A különböző anyagú csővezetékek hidraulikai vizsgálata részben mérésekkel (energiaveszteség, ellenállási tényezők meghatározása), részben irodalmi adatokon nyugvó elméleti meggondolásokkal (vízlengés vizsgálata) történt. 1. Az ellenállási tényezők meghatározása. A mérések a VITUKI laboratóriumában hordozható, gyorskapcsolású vaslemez, műanyag és azbesztcement csövekre vonatkoztak [15, 16]. A hordozható gyorskapcsolású vaslemez csővezetékek belső átmérője — gyártási pontatlanság miatt — változó volt (pl. a 0 130 mm-es 125—130 mm között változott, a falvastagság 1,5 mm volt). 85, 100 és 130 (125) mm belső átmérőjű gyári új hordozható csővezeték nyomásvesztcségét és ellenállási tényezőjét határozták meg laboratóriumi körülmények között. A veszteségeket piezometrikus szintkülönbség megállapításával mérték. A A számítható és a Relynolds szám függvényében ábrázolható volt. A mért nyomás, ill. energia veszteségek és a vízhozam összefüggését ábrázolva, nagyjából" az irodalomból ismeretes ábrák használhatóknak bizonyultak. A mérések a h v nyomásveszteségre mindhárom átmérőnél kissé nagyobb értéket adtak (a Reynolds-szám 13 000—360 000 között változott). A mérések kiegyenlítésénél a korábbi években alkalmazott Colebrook— White összefüggés alapján meghatározott e-értéket ( 0 85-nél 0,0120, 0 100-nál 0,0033, 0 125-nél 0,0014) vették figyelembe. A Ni2. ábra. Hordozható gyorskapcsolásos csővezetékek nyomásveszteség ábrája Abb. 2. Druckverluste der tragbaren schnell kuppelbaren Rohrleitungen
