Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - III. Perényi Károly: Az esőszerű öntözéssel kapcsolatos hazai vizsgálatok és eredményeik

Az esőszerű öntözés 49 típusokat — kedvezőnek mondható, de nem hasonlítható össze a könnyű acélcsövekkel. A hordozható csővezetékek kialakításának kulcskérdése — a falvastagság csökkentése mellett -— a kapcsolóelem. Vaslemez és könnyű acélcsöveknél új csőkötés tervezése nem látszik szükségesnek. Számtalan külföldi megoldást ismerünk, csak a jó megoldások vizsgálata és gyakorlati kipróbálása lenne célszerű A csövek gyártásának egyik legfontosabb tényezője az alapanyag, a szalagacél biztosítása. Ez sajnos a gyártás egyik akadálya. Ugyancsak fontos lenne a gyártás technológiáját is korszerűsíteni. Az idomok és szerelvények típusát folyamatosan felül kell vizsgálni és módosításukra megfelelő intézkedést kell tenni. A müanyagcsöveknél [13] az ipar az öntözés fokozott igényeit csak úgy tudná kielégíteni, ha más népgazdasági területek terhére gyártana. Jelenleg is nagyobb a kereslet, az alapanyag és a gyártásra alkalmas gép is nyugati import. Az alapanyag gyártás hazánkban csak 1965 után indul meg. A földbeépítésre készült műanyagcső egységára magas, a hordozható csővezeték kötése még megnyugtatóan nincs megoldva (még külföldön sem). Fagyvédelmi öntözésnél a merevedés, ridegség kérdése merül fel. E kérdések megnyugtató tisztázására vizsgálatok szükségesek. A jelenleg 50, 63, 75, 90, 110 és 125 mm külső átmérővel gyártott PVC csövek anyagjellemzői (20 C°-nál) az alábbiak [13]: Fajsúly 1,38-1,40 kg/dm

3 Húzószilárdság, tartós (50 év) 190 kg/cm

2 Elaszticitási modulus 30.000 kg/cm

2 Nyomószilárdság 800 — 1000 kg/cm

2 Brinnel keménység 900 kg/cm

2 Lineáris hőtágulási együttható 60 — 80. 10~

6 C° A polietilén tömlők hazai használata még kísérlet stádiumában van.

3 Az alumíniumcső kérdése [14] egyik legidőszerűbb és feltétlenül megoldandó feladatunk. Gyártása jelenleg kísérleti fokon áll. Három megoldás javasolható: a húzott és préselt, a hegesztett, valamint a szalagból (préseléssel és felfújással) készült cső. A húzott és préselt megoldás ismert és megvalósítható, azonban elsősorban a minőség szempontjából sok kívánni valót hagy maga után. Előállítási költsége is magas. A falvastagság min. 2—3 mm lehet, így még húzást is kell alkalmazni a falvastagság csökkentésére. Az alumíniumcső igen sok kedvező tulajdonsággal rendelkezik, amelyek közül legfontosabb a könnyűsége. Súlya mintegy harmada a hasonló falvastagságú acéllemez csőnek ; ára kb. megegyező. A húzottcső ára kissé magasabb, a hegesztett és szalagcsőé mintegy 20%-kal alacsonyabb. • A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet laboratóriumában, a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetnél a bajai és budapesti Vízügyi Igazgatóságoknál polietilén tömlőkkel kísérletek kezdődtek. A rugalmas, PVC-nél lágyabb és könnyebb (fajsúly 0,92), hajlékony anyag alkalmazása külföldön is terjed mind a polietilén tömlős, mind a perforált csöves öntözésnél. Az első próbálkozások — elsősorban gyártási nehézségek miatt — még nem voltak teljes értékűek. A csövek kivitelének pontatlansága, méreteltérések, továbbá a fólianyagokból készült vezetékek hajlított széleinek kisebb igénybevehetősége igen erősen csökkenti az élettartamokat. Így például a 0 63,4 mm-es tömlő 2,8—3,3 att-nál robbant (a hajtásnál), míg az átmérő növekedésével — mivel a falvastagság is néhány tizedmilliméterre csökken — a tűrt túlnyomás csak 0,2—0,4 att lett. Ugyanezen okok miatt az üzemi kísérletek is még sikertelenül végződtek. A kutatás elsőrendő feladata megfeleiő (1 — 2 mm) falvastagságú csövek előállítása után további vizsgálatot végezni. A 0 100 — 150 mm-es csövekkel perforált kivitelben, a 200—400 mm-esekkel a felületi öntözés igényeinek megfelelő feladatok végrehajtásában kívánunk segítséget adni az öntözőüzemeknek. 4 vízügyi Közlemények