Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - VII. Rövidebb közlemények

VÍZ ÜTÉST GÁTLÓ CSAPPANTYÚ ÉS LÉGBESZÍVÓ SZELEP TÂVVÎZVEZETÉKEN VAGY FÖNYOMÓCSÖVÖN SCHNEIDER SZILÁRD

1 A szivattyútelep hirtelen leállását követően távvízvezetéken vagy hosszabb l'őnyomócsövön nyomáslengések [1] lépnek fel. Nyomáslengések következtében a vezeték egyes szakaszain a nyomás a páranyomásig, a víz hőfokához tartozó gőznyomásig süllyedhet, ennek következtében az áramlás megszakadhat és kedvezőtlen esetekben vízutés léphet fel. Ez a gyakorlatban két különböző módon kerülhető el, vagy a nyomásapadás korlátozására a csővezetéket nyomólégüsttel vagy állócsővel látjuk el [2] vagy pedig a vezetéket csappantyúkkal és önműködő légbeszívó szelepekkel megfelelő szakaszokra bontjuk. Járulékosvízlökést okozhat a szivatlyúlelepi önműködő zárószerkezet helytelen működése is, ez azonban megfelelő szerelvény alkalmazásával elkerülhető [3]. Az áttekinthetőség érdekében magastárolóba torkolló végig azonos keresztmetszetű csővezetékben veszteségmentesen áramló rugalmas homogén folyadék áramlását vizsgáljuk h+ 10 (1. ábra), p = ;—an У az abszolút nyomás értekét [kp/m

2], minimális dinamikus nyomásvonalon pedig a csővezeték egyes pontjain a nyomáslengés során észlelhető minimális nyomásmagasság értékeket összekötő görbét értjük. L a csővezeték hossza [m], v„ a szivattyútelep leállását megelőző üzemi vízsebesség [m/s], с a hullámsebesség [m/s]. Hirtelennek nevezzük a szivattyútelep leállását, ha annak tartalma az — [s] ún. átfutási időhöz viszonyítva rövid. VtzLegbeszivo szelep O^ Csappantyú 1. ábra. Táv-vízvezeték szakaszokra bontása légbeszívó szelepekkel és csappantyúval 1 Schneider Szilárd oki. gépészmérnök, a Mélyépítési Tervező Vállalat irányító tervezője.