Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - V. Szepessy József: Völgyzárógátak építése alatti árvizek levezetése

558 Szepessy József A tározódás hatását a feladat súlyának megfelelően számíthatjuk pontosabban vagy vázlatosabban, de számítás nélkül a tározódás hatását figyelembe venni nem szabad. f) Az árvizek mértékadó időtartama. Az előzőekben ismertnek vettük a mértékadó árvíz T időtartamát. Valóságban a hidrológia egyelőre erről a tervező mérnöknek lényegesen kevesebbet tud mondani, mint az árvizek várható legnagyobb hozamáról. A különféle árvízszámítási módszerek némelyike erre is ad számértéket,de ezek lényegesen kevésbé ellenőrzött értékek, mint a végeredményként jelentkező árvízi hozam. Az ún. összegyülekezési módszer pl. a „lefolyási idő" kiszámításából indul ki. A szerző megfigyelése szerint a Rakaca-patakon, ahol ez a szokásos módon számítva 0,75 nap lett volna, az észlelt érték 1—3 nap között volt asszerint, hogy a patakmederhez tartozó, aránylag kis hullámtér mennyire telt meg. (Vízgyűjtő 240 km

2, a völgy hossza 38 km, a kb. 50 m széles hullámtérben 1 m magasságnál kb. 1 000 000 m

3 víz tározódik.) A tározók hidraulikai számításaihoz szükséges időtartamadat vizsgálata a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet fontos feladata kell legyen. Addig a tervező kétfélét tehet: A mértékadó árvízi hozam számításakor nyert árvízi időtartamot használja fel, vagy mért árvízi hozamokhoz a tapasztalt árvízi időtartamot veszi figyelembe. A mértékadó időtartam megállapítása gyakorlott hidrológus bevonását kívánja meg. 3. Az egyes káresetek bekövetkezésekor az okozott kár nagyságának megállapítása (ad 5.) A kár értéke a következő részekből tevődhet össze : a) A munkahelyen közvetlenül okozott anyagi kár. b) A gát utáni völgyszakaszon okozott anyagi kár. c) Az építkezés akadályoztatása miatti késésből származó kár. d) Erkölcsi kár. a) Minden építési fázisra meg kell határozni, hogy mi fog akkor történni, ha a vízszint a megengedett magasság fölé emelkedik. Legegyszerűbb esetben csak a munkatér elöntése következik be, további kárral nem kell számolni. Súlyosabb esetben az árvíz megrongálja az épülő gátat, annak altalaját. A kár nagyságát ilyen esetben nem az elpusztult építményrész értéke adja meg, hanem a helyreállítás költsége. Földgát meghágásakor pl. az árvédelmi töltések szakadásának helyreállítási munkáit vehetjük alapul. Szó lehet a gát egy szakaszának újjáépítéséről, természetesen a megmaradt részekhez való megfelelő kapcsolódások kialakításával. Az altalaj nagyobb kimosása esetén a kimosott kopolya feltöltése után esetleg a kimosást megkerülő gátszakaszt kell építeni, ami a gát hoszszát is megnöveli. Szóbajöhet, hogy a kopolya feltöltéséből keletkező rosszabb altalajra szélesebb talpú, nagyméretű nyomópadkákkal ellátott szelvényt építünk, vagy legrosszabb esetben az egész gátat új helyen kezdjük újjáépíteni. A helyreállítást legalább tanúim ánytervi részletességgel kell megtervezni és költségbecslését elkészíteni. Súlyosabb esetben, amikor az esetleg bekövetkező kár értéke nagyon nagy lenne, vagy a helyreállítás lehetősége is kétséges, célszerű tervfeladati nívón megtervezni egy esetleges újjáépítés lehetőségét. Ez azért is hasznos, mert így pontosabb értéket kapunk a keletkező időbeli késedelem nagyságára is.