Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

3. füzet - VI. Ismertetések

Perényi К.: Öntözés talajvízből 491 Az esőztető berendezés Mint említettük, az esőztető berendezés jóval mélyebb kútból veszi vizét és így a motor mintegy 40 m-es tengellyel kapcsolódik a szivattyúhoz. Az összes szállítómagasság 93,40 m. A felületi öntözésnél alkalmazott megcldással szemben a szivatytyúnál lábszelepet is használnak. Automatizmus biztosítja a telep tökéletes működését. A beépített csővezeték két főága 300 és 175 mm átmérőjű azbesztcementcsővezeték. 16 szórófej között oszlik meg a szivattyútelep 88 l/s vízhozama, így egy szórófej 5 5 1/s-ot szolgáltat. Egy-egy szárnyvezetéken 4 szórófej van, így vízhozama 22 l/s. Ez egyúttal az utolsórendű beépített mellékvezetékek vízhozamát is meghatározza, mivel feltételezték, hogy egy időben a mellékvezetékről csak egy szárnyvezeték van üzemben. Az átlag 1,30 m mélyen földbe épített csővezetéken 48 m-ként aknákban kiképzett vízkivételi csapok vannak. A csapot körülvevő és védő betongyűrűk előregyártottak, alul és felül helyszíni betonozású toldalékkal. Egy-egy 105 mm belső átmérőjű és 168 m hosszú szárnyvezeték energiavesztesége 3,26 m, a szórófejek üzemi nyomás-szükséglete 45 m, a szórási távolsága 33,5. A szórófejkötés négyszöges 48x48 m mérettel. Az üzem néhány adata : 10 naponként (néha — kevesebb vízmennyiség kiadása kor — 6 napig csökkenthetik ezt az időt) 35 mm-t adagolnak éjjel-nappali folyamatos öntözéssel. Egy-egy szórófejállásból 4 óráig szolgáltatják a vizet. A 4 hordozható vezetéket 4x2 fő működteti. Egy-egy 2 fős részleg 2 szárnyvezetéket szerel (egy időben csak egyik működik). A létesítés költsége 220 ha-ra vonatkoztatva összesen 73 000 000 líra. A szivattyútelep és a beépített csővezeték építéséhez az állam 75%-kal, a hordozható csővezetékek és szórófejek beruházásához 33%-kal járul hozzá. Az üzem költségei összehasonlítva a felületi öntözés adataival évenként: Felületi Esőszerű öntözési költség lírában 40 napos öntözésnél : felszíni vízből ü 500 22 000 talajvízből 9 000 24 000 30 napos öntözésnél : felszíni vízből — 18 000 talajvízből 9 000 19 500 A Ledra —Tagliamento közötti terület talajvíztömegének öntözésre való felhasználása szép példája e módszer helyes alkalmazásának. Különös figyelmet érdemel a különleges kútkialakítás. Építésének valamennyi munkaeszköze és anyaga hazánkban is ismeretes és így megvalósítható. Célszerű lenne az eddigi feltárások során bő vízadóréteggel rendelkezőnek mutatkozó területek valamelyikén, esetleg kísérleti jelleggel, néhány hasonló kutat telepíteni és üzemben tartani, a talajvízszín üzem alatti állandó, rendszeres megfigyelésével. 10»