Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
3. füzet - VI. Ismertetések
ismertetések ÖNTÖZÉS TALAJVÍZBŐL UDINE KÖRNYÉKÉN Ismerteti: PERÉNYI KÁROLY Foramitti, R. : Tecnica dell'irrigazione a scorrimento ed a pioggia eon provvista deli' acqua della falda freatica. (Talajvízből táplált felületi és permetező öntözés technikája. Kivonat a ,,Rassegna Tecnica" 1961. évi számából). A Ledra—Taglimento társulat Észak-Olaszországban Udinétől délre 57 000 ha területen fekszik ( 1. ábra). Az utakat és a lakott területeket leszámítva a termőterület kereken 50 000 ha, melyből jelenleg 22 600 ha van társulati kezelésben. A terület talaja hordalékos mészkő és dolomit, melyet a hegyekből lezúduló patakok hordtak össze vasas szennyeződéssel. A termőréteg 20 — 40 cm vastag, erősen áteresztő. Ez a körülmény magyarázza egyrészt a felszíni vízfolyások hiányát, másrészt a dús talajviztömeg jelenlétét. Utóbbi olyan rendkívüli körülményeket teremt, mely érthetővé teszi a talajvízkutak minden képzeletet meghaladó vízhozam-adatait. 1 A terület évi közepes csapadéka elegendő lenne a biztonságos termeléshez, azonban az eloszlása kedvezőtlen és így az áteresztő talajon időnként katasztrofális szárazság következik be. Tapasztalat szerint 15 napi csapadékhiány már elegendő a termés teljes megsemmisüléséhez. Ez a körülmény nélkülözhetetlenné teszi az öntözést. Az évi közepes csapadék, az 1923 — 1950. évek adatait figyelembe véve, 1350 mm. Ennek az értéknek csak mintegy fele esik le április—szeptember között a vegetációs időszakban. Különösen alacsony a csapadék júliusban és augusztusban (70 — 90 mm). A tapasztalat szerint minden 10 évből 7 év száraz. Ezek az évek több milliárd líra kárt okozlak a mezőgazdaságban. Nehézséget okoznak a szélés hőmérsékleti viszonyok is, melyek a jótékony esők hatását gyorsan megsemmisítik és kiszárítják a talajt. 1 Az alábbiakban egy — a talajvízből való öntözés kedvező adottságaival rendelkező — olaszország terület öntözését ismertetjük. Nagy kiterjedésű területek nagyüzemi, folyamatos, talajvízből való öntözéséhez a területnek kedvező vizházlartási adottságokkal kell rendelkeznie. A jó minőségű víz mellett a talajvíztartó rétegnek jó vízadóképességünek és a felhasználás mértékének megfelelő jó vízutánpótlásúnak kell lenni. Olaszországban az Alpoktól délre egészen a Pó folyóig a talajvíz kivételére igen jó lehetőségek vannak részben ennek a területnek jó vízadóképessége (kavics altalaj), részben az Alpok lejtője felőli jó vízutánpótlás miatt. (Dr. Degan Ariosto a Vízügyi Közlemények 1960/2 füzetében megjelent Az esőszeríí öntözések fejlesztésének néhány kérdése Olaszországban című rövid tanulmányában közli, hogy Észak-Olaszországban az öntözések fejlesztése során a felszín alatti vizekből és tározókból együttesen mintegy 100 m'/s vizet kívánnak biztosítani. A talajvízből való öntözésre a lehetőséget az adja meg, hogy — mint a nevezett tanulmány mondja — ,,a Pó síkság lejtős bal oldala hatalmas talajvíztömeggel és rétegvizekkel rendelkezik, mely az Alpok déli áteresztő talajain állandó utánpótlást kap. Olyan ez, mint egy lassan folyó tározott víztömeg.. . Kevésbé szerencsések a Pó jobb partjának lejtői, mert... a talaj víz át nem eresztő és így tározni nem tudja a csapadékot".) Ezekhez a területekhez — jó vízadóképessége és utánpótiódása szempontjából — hazánkban némileg csak a Kisalföld hasonlítható. Egyébként a többi hazai területeink messze mögötte maradnak. Ezért a talajvízből való öntözés lényegének kihangsúlyozása végett hasznosnak láttuk egy ilyen jó adottságú terület — mint aminő a közvetlenül az Alpok tövében fekvő Ledra—Taglimento Társula. területe — berendezésének ismertetését. (Szcrk.).
