Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

3. füzet - IV. Cziglina Vilmos-Márton József-Spányi Ernő: Vízzáró függönyök és falak

/ Vízzárófüggönyök és falak 433 Különböző szelvényű 4—16 m hosszú vasszádpallók vannak forgalomban, melyeket főleg ott szabad alkalmazni, ahol a műtárgy megépítése után a palló anyaga visszanyerhető. A bent maradó vasszádpallók a költségek miatt csak indokolt esetben alkalmazhatók. A szádpallók kisebb műtárgyak építésénél, vagy munkagödrök ideiglenes körülzárásánál hazai viszonylatban ma még korszerű eljárásnak tekinthetők. Az új nagy feladatok végrehajtásánál azonban, mivel nagy mennyiségek szükségesek és legtöbb esetben a vasszádpallónál kisebb vízzárás és szilárdság is megfelelő, indokolt, hogy újabb, gazdaságosabb megoldásokat alkalmazzunk, 2. Injektálás A vízzáró falak injektálással való kialakítása akkor gazdaságos, ha viszonylag mélyenfekvő vízzáróréteg fölött vékonyabb vízáteresztő kavicsos réteg fekszik, melyet a felszínig vízzáró iszapréteg fed, mert ebben az esetben a vízzárást csak a kavicsrétegben kell kialakítani. Gazdaságossá válik az injektálás azért, mert megtakarítható a felső vízzáró réteg kiemelése és visszatöltése. Ilyen esetben a két vízzáró réteg között levő vékony vízáteresztő réteg 3—6 atm nyomással megbízhatóan vízzáróvá tehető. Az injektáló anyagot próbainjektálások segítségével kell megválasztani. a) Cement-injektálás. Amennyiben a vízvezető réteg nagy hézagtérfogatú homokos kavics, cementszuszpenzió használható injektáló anyagként. A cementszuszpenzió stabilitását nátrium bentonit adagolással javítani lehet. A cementszuszpenzió előnye, hogy nemcsak vízzáró, de kellő szilárdsággal is bír. A függöny két oldala között ugyanis minden esetben nyomáskülönbség van, ezért szükség van arra, hogy a függöny szilárdsággal is rendelkezzék. Amennyiben áramló talajvízben végzik az injektálást, úgy a víz áramlási sebessége a cementkimosásra való tekintettel nem haladhatja meg a 10~

3 cm/s értéket. Cement injektálás esetén a pórusokat csaknem teljesen ki kell tölteni hidratált cement szemcsékkel, a cementfelhasználás ezért 300—400 kg/m

3. A nagy cement igény és a kivitel nehézségei miatt ez az eljárás a többi injektálással szemben kevésbé gazdaságos (1. ábra). b) Vízöblítéses cementinjektálás. Ez az eljárás a cementinjektálás alkalmazási területét kibővíti. Laza településű 20—30% homokot tartalmazó kavicsrétegben 3—5 atm. víznyomással a homokszemcsék talajtörés nélkül kimoshatok (2. ábra). A homoktól megtisztított kavicsréteget a prepakt eljáráshoz hasonlóan cementszuszpenzióval töltik ki (2b ábra). Az eljárás homokszegény betonfalat eredményez, amelynek vízzárása kb. 100-szorosa az eredeti kavicsrétegnek, ugyanakkor viszonylag nagy a szilárdsága. A vízzárást növeli még a kimosott homokréteg, amely a fal mentén tömörebb állapotban helyezkedik el. Az öblítő munkától eltekintve az eljárás a cement injektálással azonos. Az itt ismertetett eljárást a Budapesti Vízművek vezette be először a Dunaparton végzett munkái során. Az ellenőrző fúrásokkal 30—40 cm hatósugarat mértek. c) Bentonitos injektálás. A cementszuszpenziót kiszűrő durva homoktalajban bentonit injektálással lehet vízzáró függönyt előállítani. A bentonit függönynek ugyan nincs a cementfüggönyhöz hasonló szilárdsága, de azért bizonyos tixotróp szilárdsággal rendelkezik. Nyomás alatti vízáteresztő vizsgálatoknál a bentonitos — homokos — kavicskeverék 10 atm nyomásnak is ellen állt. Kisebb nyomás-