Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

3. füzet - III. Kálmán Miklós-Perényi Károly: Esőztető öntözőrendszerek

424 Kálmán M.—Perényi К. i A Talajjavító Hivatal által a különböző kapcsolási rendszerekkel végzett vizsgálatok szerint a helyesen szerkesztett automatika a szivattyúkat az alábbi körülmények bármelyikének bekövetkeztekor leállítja. 1. Az áramszolgáltatásban beálló lényeges feszültségesés. 2. Földelés a gyűjtősínen vagy a működő erőgépen. 3. A transzformátorvédő relé működése. 4. Szélsőségesen alacsony vízállás a szívóaknában. 5. Szélsőségesen alacsony vízállás a szabályozó tározóban. 6. Szélsőségesen magas vízállás a szabályozó tározóban. 7. A motor vagy a szivattyú csapágyainak nagyfokú melegedése. 8. A termikus biztosítékok zárlata. 9. Veszteség a szinkron motor gerjesztő áramában. 10. A szinkron motor összehangoltságának megszűnése. 11. A szinkron motor indítási hibája. 12. A szellőző ventillátor indulási hibája, vagy űzemközbeni leállása. 13. A motor-szabályozó magasfeszültségű fülke ajtajának kinyitása. A leállás jelző-, ill. riasztóberendezést helyez üzembe. Előnyös, ha a jelzőberendezés a vezénylő asztalon a hiba helyét is feltünteti. Fejlettebb jelzőberendezéseknél az üzemben tartó hivatali helységben és a kezelő személyzet tartózkodási helységében is riasztókészüléket találhatunk az üzemi telefonon kívül. 4. Hazai tervezés alatt álló esőztető' rendszereink, ill. fürtjeink Hazai adottságainkat vizsgálva az öntözőrendszerek kialakításánál a tervező sok előnyös és sok hátrányos körülménnyel találkozik. Ritka hazánkban az olyan öntözendő terület, ahol a magasságkülönbségek meghaladják a 40—50 métert. Ritka az olyan öntözésre berendezendő terület, melyen az esések szükségessé tennék az erózió elleni védekezés költségesebb megoldásait, ésszerű talajművelést feltételezve. Az egyes birtoktestek nagyok, a műszaki megoldások gazdaságosságát nem rontják a felaprózott birtokok. Esőszerű öntözőrendszerek kialakítására elsősorban szóbajöhető területeink bővizű vízfolyásainktól rendszerint elég távol vannak, tehát az esetek nagyrészében meglehetősen hosszú úton nyílt csatornával odavezetett vizet tudunk csak felhasználni. A terepviszonyok és vízfolyások magassági helyzete gyakorlatilag nem teszi lehetővé magasszintű tározók és gravitációs esőztető rendszerek működését. Jelenleg igen nagy nehézség, de remélhetőleg rövid időn belül megoldásra kerülő problémánk, hogy nagy átmérőjű, 8—10 at nyomást bíró csővezetéket hazánkban csak acél-, ill. öntöttvas csőből készítenek. Ez import anyag, rendkívül költséges, ezért gazdaságtalan, és a rendelkezésre álló készletet elsősorban az ipari és kommunális vízellátás számára kell fenntartani. Az ez évben gyártásra kerülő 0 400 mm-es azbesztcementcső korlátolt mennyiségű. Meg kell jegyeznünk, hogy az esőztető öntözőrendszer fokozottan érzékeny arra, hogy kapacitása teljes mértékben lekötött legyen. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tervezett öntözéseket minden évben teljes területükkel üzemben kell tartani, másrészt — a csőhálózat beruházási költségeinek, valamint a csősúrlódásból eredő veszteség csökkentése érdekében — az öntözendő területeket is koncentrálni kell. Nem engedhetők meg szétszórt öntözőtelepeket összekötő, az öntözött területen kívül vezetett meddő csőszakaszok.