Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Sorrwdi I.: Vízerőművek üzemi tapasztalatai 313 letek során vizsgálni kell azt is, hogy a duzzasztómű megépülte után milyen mederváltozásokkal kell számolni a duzzasztott térben, és ennek alapján meg kell tervezni azokat a műveket is, amelyek biztosítják azt, hogy medervándolrás következtében az eredetileg kedvezően telepített vízkivétel ne kerüljön néhány évi üzem után kedvezőtlen helyre. Mind a Hernádon, mind a Rábán létesített erőműveknél jelentős mederelváltozások tapasztalhatók. A vízkivételi mű kedvező telepítésén kívül szükséges az is, hogy a vízkivétel és a beeresztő zsilip között megfelelően kiképzett ülepítő tér legyen. A kesznyéteni erőmű vízkivételénél épült ugyan ülepítő tér, az ott lerakódó hordalék eltávolítására létesült öblítő rendszer azonban nem volt megfelelő, vagy nem hívta fel a tervező az üzemelő figyelmét a helyes kezelésre. A hordaléköblítő csatornát azért, mert nem volt alkalmas a hordalék eltávolítására, és a rossz tömítések miatt állandóan nagy vízveszteséget okozott, már évekkel ezelőtt bebetonozták. Megfelelő ülepítő és öblítőtér kialakításával bizonyára az ikervári erőműben is elejét lehetett volna venni a műcsatorna folyamatos feltöltődésének, vagy legalábbis csökkenteni lehetett volna azt. A feltöltődés miatt szükségessé váló állandó kotrás pedig igen költséges, és az erőmű létszámából évről évre jelentős munkaerőt köt le. A villamosenergia rendszerekben állandóan megfigyelhető az, hogy a csúcsterhelés nagyobb mértékben növekszik, mint az átlagos terhelés. Ezen igények kielégítésének egyik legkézenfekvőbb megoldása az, hogy csúcsidőben minden erőművel a maximáiis teljesítménynek megfelelő határértékig terheljünk. Vízerőművek esetében ez az igény csak akkor elégíthető ki kisvizek idején, ha tárolási lehetőség van, és csúcsidőn kívül az érkező vizet részben vagy egészében tározzuk és csúcsidőben bocsátjuk át az erőművön. Ilyen megfontolások már a kesznyéteni erőmű tervezésében is szerepet játszottak, és a tározás lehetőségeinek biztosítása érdekében a felső műcsatorna erőmű felőli szakaszába egy két részre osztott tározót építettek ( 1. ábra). A tározót nem választották külön a műcsatornától, azonban az erőműbe érkező víz teljes egészében keresztül folyik, és a lecsökkent sebességek következtében a lebegtetett hordalék jelentős részét lerakja. Ezért a tározó rövid idő alatt fetiszapolódik. Kesznyéteni viszonylatban ez a feliszapolódás olyan gyors ütemű, hogy a sűrűn szükségessé váló kotrás költségei miatt nem gazdaságos a tározó helyreállítása. Ez természetesen csökkenti a csúcsenergia termelés lehetőségét. Ha a tározóba 1. ábra. A kesznyéteni erőműnél lehetséges medertározás