Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - I. Alcser Jenő-Perényi Károly: Magyarországi öntözések fejlődése 1957-től 1960-ig

18 Alcser J.

—Perényi К. szervek 1300 esetben végeztek vízmennyiségmérést. A beszerzett műszerek segítségével és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkája nyomán nőtt a mérések pontossága, emelkedett a mérési helyek sűrűsége és a mérések gyakorisága. Az eddigi túlnyomórészt botúszós méréseket a műszeres mérések és a hitelesített, vízmérésre alkalmas műtárgyakkal eszközölt vízhozam- és vízmennyiség meghatározások váltották fel. Vízhasznosító társulatok A tárgyalt időszakra esik a vízgazdálkodási társulatok engedélyezése tárgyában kiadott 1957. évi 48. sz. törvényerejű rendelet és a rendelet végrehajtási utasításának megjelenése. A rendelet értelmében a vízgazdálkodás egységes állami irányítása keretében vízgazdálkodási, vízrendezési és vízhasznosítási társulatok alakulhatnak. A szervező munka 1958 évben megindult és ennek eredményeképpen 1960 év végére 60 vízhasznosító társulat alakult. A társulatok közül 26 elsősorban öntözéssel, 34 pedig nagyobb vízrendezési munkák mellett öntözéssel is foglalkozik. A társulatok 1960. évében már 25489kh öntözést tartottak üzemben. Az előirányzat szerint néhány éven belül a 60 társulat területén a társulatok által öntözött terület 90 000 kat. hold lesz. A társulatok közül 41-nek működési területe a Dunavölgyére, 19 társulaté pedig a Tiszavölgyére esik. Vízhasznosítási csoportok A termelőszövetkezetek egyre fokozódó öntözési igényeinek — a lehetőségek határain belüli — kielégítése céljából 1960-ban, négy vízügyi igazgatóság (Szolnok, Debrecen, Gyula, Székesfehérvár) területén — egyelőre átmeneti jelleggel — vízhasznosítási csoportokat szerveztünk. A vízhasznosítási csoportok feladata a termelőszövetkezeti üzemeken belüli öntözési mukák elősegítése volt. A vízhasznosítási csoportokat elláttuk olyan gépekkel és felszerelésekkel (csatornanyitó-eke, ridger, szivattyús gépcsoport, esőztető-berendezés, szivornyák stb.), melyek alkalmazásával a termelőszövetkezeteknek tényleges segítséget nyújthattak. Működésük kiterjedt: a termelőszövetkezeti öntözőtelepek mind szivattyús, mind gravitációs üzemére, esetleg a termelőszövetkezet közreműködésével, • termelőszövetkezetek részére különféle öntözésnél használt gépek bérbeadására, egyszeri (alkalmi) esőszerű béröntözések végrehajtására, az öntözőtelepeken belül az öntözés végrehajtásához szükséges vízvezető- • hálózat (ideiglenes csatorna, öntözőbarázdák öntözősáv stb.) kialakítására, öntözőtelepek karbantartására, öntöző eszközök gyártásának biztosítására és szakmai tanácsadásra. A vízhasznosítási csoportok eredményesen dolgoztak és működésük az 1960. évi fejlesztésnél igen jelentős volt.