Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - I. Alcser Jenő-Perényi Károly: Magyarországi öntözések fejlődése 1957-től 1960-ig

Magyarországi öntözések 15 Ha ezt a növekedési ütemet összehasonlítjuk az ötvenes évek elején és közepén tapasztalható — viszonylag — egyenletes fejlődéssel, kétségtelenül „minőségi" változás mutatkozik. Az egyenletes fejlődést elsősorban a földbeépített csővezetékes berendezések biztosították, melyeket legnagyobbrészt a Budapesti Talajjavító Vállalat épített. Az anyagellátás, az építési kapacitás is fékezte a nagyobb igény kielégítését. Az ugrásszerű fejlődést — melynek eredményeképpen az esőszerűen öntözött területünk 1960-ban már a teljes üzembenlevőnek 25%-a — kétségtelenül a hordozható berendezések alkalmazásának terjedése idézte elő. A kereskedelmi forgalomba került berendezések lassan kiszorították a földbeépített csővezetékes berendezést. Egyes telepek még épülnek vegyes (részben földbeépített) berendezéssel, de a szárnyvezetékek már minden esetben hordozható, gyorskapcsolású csővezetékek. A Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közötti megállapodás alapján a földbeépített csővezetékes esőztető öntözőberendezések építését 1960-tól a Főigazgatóság szervei végzik. A hordozható öntözőberendezések fogalomba hozatalával 1957 óta a MEZŐSZÖV

6 foglalkozik. Kezdeményező és propaganda tevékenységének köszönhető elsősorban — ha fordultak is elő a kereskedelmi szempontokat előtérbe helyező túlzások — hogy a fejlesztés túltett minden számításon. A csővezetékeknél az azbesztcement nyomócső és az acéllemez mellett 1960-ban megjelent a műanyag (PVC), melynek kísérleti alkalmazása ugyanebben az évben megtörtént. Véleményünk szerint sokkal gazdaságosabb és minden tekintetből megfelelőbb lenne az alumínium alkalmazása (kísérletre gyártott 300 fm csővezeték 1961-ben már üzemi vizsgálaton volt), figyelembe véve a hazai nyersanyagot és gyártási lehetőséget. A szórófejek gyártását a Műszaki Tömítő, Tűzoltóarmatura és Tömegcikkkészítő KTSZ és a Tolnamegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat (Szekszárd) végzik. Alkalmazott típusok az Sz-család (Sz-0, Sz-1, Sz-2, Sz-ő), az ÉVA az S BS 40—60 és a T-20. A berendezések részletes leírásától és felhasználási területük ismertetésétől eltekintünk, azt megtalálhatjuk az utóbbi években megjelent irodalomban [13, 14]. Az igények minden évben meghaladták a lehetőségeket, a területi fejlődés pedig a berendezések műszaki fejlesztésének ütemét. A gépi öntözés a termelők számára új és többnyire ismeretlen feladat. Nagy segítséget jelentettek e téren a vízügyi igazgatóságok és MEZŐSZÖV által rendezett öntözési bemutatók az ország különböző tájain, a vízügyi igazgatóságoknál rendezett gépkezelői tanfolyamok, a béröntöző csoportok felállítása és a szervízszolgálat. Öntözés talajvízből Öntözés talajvízből mind világ-, mind hazai viszonylatban nagy múltra tekinthet vissza és egyidősnek vehető az öntözéssel. Mégis külön fejezetet érdemel a vizsgált időszak értékelésénél, különösen ha figyelembevesszük a kútból öntözött " Jelenleg Agroker