Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
2. füzet - II. Pásztor Dezső-Szivák Attila: Hidraulikusan szállított anyagok beépítése
Pásztor D.—Szivák A. 20. ábra A leningrádi VNIIG intézet kísérleti eredményei a víztükör feletti lejtőszög meghatározására. a = durva homok (a víz fajlagos intenzitása q v = 11 kg/s m) b = finom homok (a szilárd rész fajlagos intenzitása q s z — 0,5 kg/s) Abb. 20. Versuchsergebnisse des Leningrader VN IIG-Instituts zur Bestimmung des Böschungswinkels über dem Wasserspiegel a = Grobsand (spezifische Intensität des Wassers q„ = II kg/sm), b = Feinsand (spezifische Intensität des Feststoffteiles q s l = 0,5 kg/s) A leningrádi VINIIG intézet nagyarányú kísérlet sorozatot végzett az iszapolt rézsű természetes lejtőszögének meghatározása céljából (20. ábra). A zagy töménységet víz (</„) és a szilárd rész (q s z) hozamával jellemezték. • A kísérletsorozatot kétféle anyaggal, durva és finom homokkal végezték el. A kísérletek során a zagy töménységét változtatták. Durva homok esetében állandó vízmennyiséghez (10—11 1/s-hoz) változó mennyiségű homokot adagoltak (0,25 — 21. ábra. Víztükör felett iszapolt rézsű alakja Abb. 21. Form der über Wasserspiegel geschlämmten Böschung 1,25 kg/s értékek között). Ezek a töménységek megfelelnek 1 : 40-től 1 : 8-ig változó szilárd—folyadék súlyaránynak. A töménység növelésével az esés (I) és az áramló zagy sebessége (v) növekedett, míg az áramló rétegvastagság (h) csökkent. Finom homokkal végzett kísérlet alkalmával a homok mennyiséget választották állandónak, 0,5 kg/s-nak, míg a víz mennyiségét változtatták 2 és 20 l/s között. így 1 : 4-től 1 : 40-ig változó szilárd—folyadék arányt alkalmaztak. A kialakult lejtőszögre és az áramló rétegvastagságra vonatkozó eredményeik a durva homokra kapott eredményekhez hasonlítanak, míg az áramlás sebességére itt ellenkező törvényszerűséget tapasztaltak. Kísérleteik eredményeit összevetették több épülő gáton mért adattal és dimenzió nélküli mennyiségek alkalmazásával
