Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

2. füzet - II. Pásztor Dezső-Szivák Attila: Hidraulikusan szállított anyagok beépítése

194 Pásztor D.—Szivák A. 1. Az ipari és mezőgazdasági termékek és anyagok Ezek hidraulikus szállítása, a szállított anyag fogadása, elhelyezése és további feldolgozása kombinált műszaki feladat és jelentős részük még világviszonylatban is nyitott kérdés. Legtöbb esetben az anyagok mozgatása, tárolása és tárolásra való előkészítése az anyagtól, feldolgozás módjától függő technológiát igényel. A gyakorlatban már számos ilyen létesítmény megépült és az üzemi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hidraulikus szállítás egyes esetekben a leggazdaságosabb szállítási mód. A hidraulikusan szállított ipari és mezőgazdasági anyagokkal kapcsolatos kérdések elemzése ismertetésünk határain kívül esik, mivel ezek nem beépítésre, hanem további üzemi feldolgozásra kerülnek. 2. A vízöblítéses földmunkák anyaga A vízöblítéses földmunkák anyagukat tekintve további két csoportba sorolhatók aszerint, hogy az elsődleges cél valamilyen földmű építése, vagy a szállított anyag elhelyezése. Ezek: földművek (gátak, töltések) és meddő-és anyagtározók. A két csoportba tartozó létesítményeknek, illetve a velük kapcsolatos kérdéseknek számos közös vonásuk van, mégis alapvetően különböznek egymástól; nem csupán a felhasznált anyagok keletkezése, hanem a beépítés technológiájának, az építmény szilárdsági, stabilitási és szivárgási viszonyainak, továbbá az építménnyel szemben támasztott követelményeknek szempontjából is. Az alábbiakban — részletezés nélkül — a csoportok főbb jellemzőit soroljuk fel. A vízöblítéssel épülő földmű építési technológiája és a felhasználandó anyaga előre megállapítható. Az építési idő viszonylag rövid, ezért az előírt építési technológia alapos ellenőrzése fokozottabban szükséges, és az üzembevétel előtt az elkészült földmű állapota — feltárások segítségével — ellenőrizhető. Az előforduló hibák az üzembehelyezés előtt kiküszöbölhetők. A kész földművel szemben támasztott követelmények szigorúak, hiszen a földmű ki van téve a víz, a szél és egyéb természeti erők eróziós pusztításának. A rézsű gazdaságossági szempontból — egyéb szempontok figyelembevétele mellett — lehetőleg meredekre választandó. A természetes talajok szemszerkezeti görbéje általában egyenes lefutású és a szemcsék jól legömbölyített alakúak. A meddő tározók az építéssel párhuzamosan vannak üzemben. Az üzem technológiája az anyag minőségét és összetételét bármikor megváltoztathatja és ilyenkor esetleg üzem közben kell a tározó építéstechnológiáját is megváltoztatni. Az építés szükség esetén hosszabb időre nem szakítható meg, mert akkor a kiszolgált üzemet kellene leállítani. Az építménnyel szemben támasztott követelmények nem olyan szigorúak, mert a földmű az állandóan lerakódó újabb és újabb rétegek, valamint az alsó részek konszolidációja következtében állandóan erősödik. A rézsűhajlásszög csökkentésének csupán a tározótér jó kihasználása szab határt. Építőanyag gyakorlatilag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A meddő anyagok szemszerkezete sokszor különleges, néha bizonyos frakciók hiányoznak és a szemcsék alakja általában éles.