Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

2. füzet - I. Szesztay Károly: Tavak vízszínszabályozásának hidrológiai alapjai

168 Szesztay Károly Az állóvizek vízállása a vízmérleg mindenkori egyenlegének megfelelően alakul, szabályozásában tehát elvileg a mérleg bármely tényezője útján lehet eredményt elérni. A vízszínszabályozás legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköze a vízereszlő zsilip, amellyel a vízfeleslegnek a lefolyását ideiglenesen meg lehet szüntetni, illetve — ha a zsilipekhez megfelelő méretű levezető csatorna csatlakozik — a lefolyás ütemét a szükség szerinti mértékben lehet fokozni. Vízfelesleg nélküli állóvizek vízszínének alakulását a hozzáfolyós időbeli eloszlásának szabályozásával (tározómedencékkel) lehet bizonyos mértékig befolyásolni. Ha a felhasználható vízkészlet növeléséhez jelentékeny gazdasági érdek fűződik, a vízmérleg szabályozása céljából kisebb vízfelületek esetében szóba kerülhet hexadecanólnak, vagy más párolgáscsökkentő vegyszernek az alkalmazása. Teljes mértékű vízszín szabályozást csak valamely szomszédos vízrendszerből történő mesterséges vízpótlás lehetőségének biztosítása és a vízeresztő zsilipek együttes alkalmazása tehet lehetővé. Az adott lehetőségek minél eredményesebb felhasználása, vagy az előírt vízszínszabályozás költségeinek csökkentése szempontjából nagy jelentőségük van az állóvizek vízjárására vonatkozó hosszúidejű vízállás-előrejelzéseknek [3]. Ha a szabályozás során a sokévi átlagos vízszín jelentékenyen emelkedik vagy süllyed és ezzel együtt az átlagos víztükörfelület is jelentékenyen módosul, gyökeresen megváltozhatnak a tó vízmérlegének alapadatai. Ha a vízfelület párolgása nagyobb a csapadéknál, az átlagos vízszín süllyesztésével, vagyis a vízfelület csökkentésével növelni lehet a tóból kivehető vízhozamokat.

2 Ha a csapadék nagyobb a párolgásnál, ugyanezt a célt az átlagos víztükörfelület növelésével lehet elérni. Ha a szabályozás a tó átlagos vízszínének és vízforgalmának megváltozásával jár, gondolni kell a víztér kémiai és biológiai viszonyaiban bekövetkező változásokra is, amelyek főként a viszonylagosan kis vízmélységek esetében lehetnek jelentékenyek. II. YÍZSZÍXSZ VBÁLYOZÁS VÍZLEERESZTŐ ZSILIPEKKEL Az ország három nagy tavának, a Balatonnak, a Fertőnek és a Velenceitónak a vízfeleslege vízleeresztő zsilipeken jut el a befogadóba. Számos kisebb állóvízen is épültek mesterséges vízleeresztő berendezések — és a vízhasználati igények gyors fejlődésével bizonyára egyre több és több helyen lesz szükség rájuk. 1. A vízleeresztő berendezések hidrológiai méretezése A leeresztő zsilipek és a csatornák méretezéséhez mértékadó vízhozamok megválasztásában a tartósan leereszthető Q

m legnagyobb vízhozam és a tó vízszíningadozásait jellemző adatok közötti összefüggés ad választ a vízszínszabályozással kapcsolatos kérdésekre. 2 Érdekes példája ennek a dél-ázsiai Szevan ló, amelynek vízfeleslegét az átlagos vízszín jelentékeny mértékű süllyesztésével 10 m

s/s-ról 30 m

3/s-ra lehetett növelni [5, 226. oldal].