Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - VIII. Ismertetések

158 Ismertetések VÖLGYZÁRÓGÁTÉPÍTÉS CSEHSZLOVÁKIÁBAN 15 ÉV ALATT Ismerteti: IVICSICS FERENC

1 IRODAI

О

M Votriiba L., Hofejsi J.: Yfstavba nádríí a prehrad V ŐSR V létech 1945—60. Vodni Hospodáfství, 1960/6 Csehszlovákiában a völgyzárógát- és tározóépítésnek a XIV. századig visszanyúló hagyományai vannak. Kezdetben csak halastavakat építettek, később a XVIIIszázadtól kezdődően ipari célokra is létesítenek tározókat. Ebben az időszakban épül Selmecbánya közelében egy tározó a faipar számára, valamint több kisebb duzzasztómű a faszállítás egyszerűbb lebonyolítására. A XIX. század végén és a XX. század elején a tározók vizét már sok helyen a lakosság ivóvízellátására is felhasználják. 1930 táján kezdik üzembe helyezni a főleg energiatermelési célra tervezett tározókat. A csehszlovákiai vízépítés üteme 1945-ig aránylag lassú volt. A kezdeti időszak tározóépítkezésére jellemző a kis tározótérfogat. így a megépült művek hatása a vízfolyás vízjárására viszonylag csekély volt. Csak az utóbbi tizenöt évben építettek akkora tározókat, amelyek a vízfolyás vízjárását az egész év folyamán számottevően befolyásolják. 1. ábra. A csehszlovákiai tározók számának és tározótérfogatának változása az idő függvényében A második világháború után gyors fejlődésnek indult Csehszlovákiában a tározók építése. Az 1. ábrán feltüntettük a teljes tározótérfogat és a megépült tározók számának időbeli változását ábrázoló vonalat. Az ábrán jól látható, hogy az 1919-től 1945-ig eltelt 25 év alatt mindössze 16 völgyzárógátat építettek 218,39 millió m

3 tározótrfogattal, az 1945-től 1960-ig számított'15 év alatt összesen 23 völgyzárógát létesült 1 147,9 millió m

3 víztérfogattal. A 23 gát közül nyolcnak energiatermelés a főfeladata, 15 pedig az ipar és a lakosság vízigényét elégíti ki. Az 1. ábráról ugyancsak jól leolvasható, hogy az utóbbi időben a gátak sokkal nagyobb tározótérfogattal épültek, mint kezdetben. A 2. ábrán, Csehszlovákia vízrajzi térképén feltüntettük az utóbbi 15 év alatt megépült és épülő völgyzárógátakat. Az energiatermelési céllal épült gátak legnagyobb része betonból készültEzek közül a leghosszabb a Vágón létesített Nosice-i gát (l)

2. Ennek koronahossza 500 m, legnagyobb magassága az alap fölött 29 m, Az erőtelep a gáttestbe van 1 Ivicsics Ferenc oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa2 A zárójelben levő számok a 2. ábrán feltüntetett létesítményeket jelölik.