Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - I. Alcser Jenő-Perényi Károly: Magyarországi öntözések fejlődése 1957-től 1960-ig

4 Alcser J.

—Perényi К. Az első szakaszt (1954-ig) a hatalmas területi fejlődés jellemzi, mely meghaladta felkészültségünket és előidézője lett a második szakasznak (1954—57), melyben megtorpanás, bizonytalanság, de egyúttal a felkészülés, a hibák feltárása és javításuk előkészítése az uralkodó tevékenységek. E két időszak kérdéseivel nem kívánunk foglalkozni, az idézett tanulmányok ezeket részletesen taglalják. Annál örvendetesebb azonban számunkra az utóbbi 3 év eredményeinek ismertetése. Az öntözött terület növekedett, az öntözés minősége javult, a szántóföldi öntözés aránya mind kedvezőbb, az állami és szocialista szektor erősödött, az esőszerű öntözés pedig 1960-ban már 25%-át tette ki a teljes öntözött területnek. Erre az időszakra esett a vízgazdálkodási, ezen belül a vízhasznosítási társulatok számának növekedése, szervezetük megerősödése. Csökkent a megépített, de nem használt öntözőtelepek területe, lendületet vettek az öntözési kutatások. E néhány jelenség világosan mutatja, hogy az öntözések „stabilizációja" sikerrel járt, sőt a fejlődés szakaszába léptünk. Tanulmányunkban a 3 év adatait az idézett két beszámoló mintájára közöljük, megkönnyítve így az összehasonlítást, az időszerű kérdésekről pedig külön emlékezünk meg. Területi fejlődés Az öntözéseink területe a tárgyalt időszakban, az 1954. évben megindult hanyatlás után, az 1958. évi mélypontról elmozdult és az 1959. évi szerény területi növekedés után 1960-ban ugrásszerűen emelkedett. A hanyatlás mértékének és az ugrásszerű fejlődésnek szemléltetésére szolgál az 1. ábra. Az ábra adatainak helyes értékelése érdekében meg kell jegyeznünk, hogy 1953-ig az öntözésre berendezett területet tartottuk számon, amely — különösen az 1952—-53. években — már jelentősen eltért a ténylegesen és rendszeresen öntözött terület nagyságától. Ezért 1954. évtől kezdve külön értékeltük a ténylegesen és rendszeresen üzemben tartott területeket és' az 1. ábra „összesen" vonala 1954-től kezdve csak ezeket az öntözött területeket tünteti fel. Öntözéseink területének 3 évi alakulása hűen tükrözi mezőgazdaságunk átszervezésének mozzanatait, — és mivel az átszervezés gyakorlatilag befejezettnek tekinthető — eredményeit is. A területi fejlődéshez ugyanis kedvező előfeltételt biztosított az a körülmény, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének következtében, öntözőrendszereink területén mezőgazdasági nagyüzemek alakultak, illetve a korábban alakult nagyüzemek megszilárdulás felé közelednek. Elősegítette a területi fejlődést az a körülmény is, hogy az állami főművekre és öntözőrendszerekre támaszkodó öntözések mellett, mind nagyobb területen kapcsolódtak be a helyi vízforrásokra és öntözési lehetőségekre épült öntözőtelepek. Jelentős volt ezenkívül a vízhasznosító társulatok működése is, mert öntözési lehetőségek létesítésével, továbbá az üzemi feladatok átvállalásával a területi fejlődést elősegítették. A területi fejlődés elsősorban és legnagyobb mértékben a termelőszövetkezetek öntözéseinél mutatkozott. A termelőszövetkezetek öntözéseinek területe 1960 évre kereken 40 000 kat. holddal nőtt az előző évihez képest. Az egyéb tanácsi szektorok cím alatt nyilvántartott 10 617 kh az egyénileg dolgozók területe. Ennek legnagyobb része a városok környékén üzemben levő apró bolgárkertészetekből adódik.