Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - V. Kienitz Gábor: A hortobágyi térség belvízrendezése

A Hortobágy belvízrendezése 109 náltuk. Ez utóbbi görbéket (az elöntési helyek talajféleségeinek figyelembevételével) az OMMI által meghatározott öt talaj-kategóriára bontva szerkesztettük meg. Az elöntési görbéket a 2. ábrán mutatjuk be. A második alapvető történelmi adatunk az ágotai vízállássor volt. Ebből az 1930—1944 és 1952—1959 időszakokra használható vízhozam-sort tudtunk előállítani. (Az 1924—1930 közti adatokhoz vízhozam-görbe nem állt rendelkezésre, 1930-ban a meder-szelvény kotrás folytán változott.) Bármely Hortobágy-árhullám, amely e sorból megszerkeszthető volt, jellemezte az adott időszak lefolyási viszonyait. Vizsgálatainkhoz annak az árhullámnak az ismeretére volt szükségünk, amilyen ugyanez a hullám lett volna más lefolyási viszonyok között. Legfőképpen az ideális lefolyási viszonyok között jelentkező hullámra voltunk kíváncsiak, vagyis amikor a csatornák folyamatosan és kiöntések nélkül szállítani tudják az elméleti úton meghatározott vízgyűjtő-karakterisztika-görbe szerint érkező belvíz-mennyiségeket. Az ismert árhullámok ideális megfelelőit fokozatos közelítéssel állítottuk elő. Először is 2—3 cm/s terepen folyó vízsebességgel és a csatornák műszaki adatai alapján meghatározható meder-beli sebességekkel megszerkesztettük a hortobágyi térség vízgyűjtő-karakterisztika-görbéjét. A vizsgált Hortobágy-árhullám kiváltó csapadékát 6 állomás átlagaként, napi bontásban állítottuk elő. Az egyes napok csapadékait ezután a vízgyűjtő-karakterisztika-görbe ordinátáinak (a vízszállításba naponta bekapcsolódó terület %-oknak) megfelelően felbontottuk, és az egyes részeket áttettük azokra a következő napokra, amelyeken lefolyásra kellett kerülniök. Minden egyes nap csapadékával ugyanezt tettük, majd minden napon összegeztük az aznap lefolyást adó csapadék-részeket. E számítás sémáját az I. táblázat mutatja be. Ezzel a módszerrel az ideális árhullámot (a = 1 lefolyási tényezővel) előállítottuk. Az ideális árhullám lefolyási ;. láblázai — Table I. Az ideális árhullámok előállítási sémája a napi lefolyási hányadokból (Példa egy feltételezett csapadéksor alapján) Example for establishing the ideal flood hydrograph from precipitation data Csapadék 1 * 3 4 5 « 7 j 8 Dátum Csapadék napon a vízszállításba bekapcsolódó területNapi összes lefolyás (napok) mm mió m

3 százalék ('• = 1) mió m

3 mm mió m

3 2,4 11,4 30,8 33,7 14,7 4,3 2,1 0,6 1. 4,1 12,09 0,29 0,29 6,6 19,47 0,47 1,38 1,85 3. 3,8 11,21 0,27 2,22 3,72 6,21 4. 6,6 19,47 0,47 1,28 6,00 4,07 11,82 5. 2,22 3,45 6,56 1,78 14,01 6. 2,7 7,96 0,19 6,00 3,78 2,86 0,52 13,35 7. 9,7 28,61 0,69 0,91 • 6,56 1,65 0,84 0,25 10,90 8. 1,0 2,95 0,07 3,26 2,45 2,86 0,48 0,41 0,07 9,60 Megjegyzés; A számítás menete például: Az 1. napi 12,09 mio m

s csapadékmennyiség egyes napi lefolyási részei az aláhúzottak, melyek az első napon és az azt követő napokon folyamatosan kerülnek lefolyásra.