Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - IV. Sulyok Béla: Gyümölcsösöntözés a növekedésgörbe alapján különös tekintettel a téli almafára
A gyümölcsöntözés időpontja 95 !). A növekedésgörbe törvényszerűségei A növekedésgörbe törvényszerűségei — utalva a 2. ábrára — a következőkben foglalhatók össze: 1. A gyümölcsfa növekedése S alakú görbe vonalat követ. Ez a sigmoidális alak jellegzetes: nagyobb fejlődésnél meredekebb, kisebbnél laposabb, de lényegében változatlan, mindenkor S alakú. 2. A növekedésgörbe két gyakorlatilag is szimmetrikusnak tekinthető részre bontható, melyek egymás tükörképei. A szimmetria tengely a növekedési időtartam felezőjében van s a görbével való metszéspontja a görbe középpontjába esik. A görbe a középpontig progresszív, innen kezdve degressiv. 3. A növekedés megközelítőleg arányos a nedvességfogyasztással. Ezért a meredek szakaszoknak nagyobb, a mérsékelt emelkedésűeknek kisebb nedvesség fogyasztás felel meg. A rohamos növekedés az időtartam 36—64 %-a közé esik, ami egyben az öntözés időszakát is determinálja. 4. A növekedés és egyben a nedvességfogyasztás végértéke csupán a növekedés időtartamának függvénye. 5. A pillanatnyi — gyakorlatilag a napi — nedvességigényt harang alakú görbe jellemzi. Ennek ordinátái arányosak a növekedési (nedvességfogyasztási) görbe érintőjének iránytangensével. A növekedésgörbe tehát mint láttuk, akár rövid, akár hosszú növekedési időtartamú gyümölcsfáról van szó, lényegében változatlan s a gyümölcs életének menetét tükrözi, tehát azt mondhatjuk magát az életet. A 93 napos szamóca élettartama abszolút értékben azonos a 200 napos télialmáéval. A görbe pusztán megrövidül, de jellege változatlan marad. A rügyfakadástól a gyümölcs beéréséig terjedő időtartam elveszíti jelentőségét: a kezdet és a vég közötti változások, vagyis magának az életnek menete, lejátszódásának üteme szükségszerűleg mindenkor egy és ugyanaz marad. Az élet tartamát tehát valójában nem az idő méri. 2 A természet harmonikus rendjének ez a törvényszerűsége is egyetemes. Törvény, mely mérvadó függetlenül a dimenzióktól. 10. Gyakorlati példa a tanulmányban előadottak alkalmazására A fentiekben előadottakat egy gyakorlati példában kívánom bemutatni Egy 200 kat. holdas nagyüzemi gyümölcsgazdaságban 50 kat. holdon szárazgazdálkodással, 150 kat. holdon öntözéssel 200 napos jonathán télialmát termesztenek. A vadalanyra telepített gyümölcsös teljes termőben, élete delelŐT jén van. A talaj vályogos homok, higroszkópossága H y = 2,00, vastagsága általában 4 méter; ez alatt homok rétegek húzódnak. A terep sík, 2,5%-ot el nem érő hullámokkal, tehát mind a felületi, mind az esőző öntözési rendszer alkalmazható. Az altalajvíz kb. 6 m mélyen van. Az öntözéshez szükséges vízmennyiség egy folyómenti holtmederből állandóan rendelkezésre áll. Tározó és tenyészidő alatti öntözést kell alkalmazni. Melyek az öntözés időpontjai, mekkorák a", öntözés vízmennyiségei, s mekkora a valószínűnek tekinthető várható termésmennyiség? ' ,,Minden mi él egyforma soká él A százados tölgy s az egynapos rovar" (Madách)
