Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

2. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

236 Kisebb Közlemények A csatorna hidraulikai és geometriai adatait szakaszonként az alábbi táblázat mutatja be: Л Karakum-csatorna műszaki ailalai Szakasz J, esés cm km Fenékszél. m vfetükörsz. ш Mélység, ш Vízhozam, m' 0— 50 12 28—23 48—43 3,55 104—130 50—105 természetes t á г о z ó 105—178 5 15 47 4,50 85,5 178—350 5,5—6 11—6 40—35 4,17—4,4 83—59 350—391 6,5 9-6 30—25 3,63 44—34 A tervezett csatornaszelvény poligonális: a rézsűhajlás kötött talajnál 1 : 4-ről 1 : 2-re, homokban 1 : 5-ről 1 : 2,5-re nő. Az Amu-Darja jelentős hordalékmennyiséget szállít, melyből a csatornákba a számítások szerint évi 8,3 millió m

3 jut. A hordalékmennyiség csökkentésére már a vízkivétel helyén Potapov-féle vízsugárterelőket alkalmaztak. A 4 km-es vízkivételi csatornákban, ahol a számítások szerint 1,7 millió m

3 hordalék leülepedése várható, elektromos meghajtású úszó szívókotrók távolítják el a lerakódott durva hordalékot. A finomabb hordalékot a csatorna kezdeti szakaszán a 0,90—0,97 m/s középsebesség mellett szállítani képes. Ez a hordalék az 50 — 105 km szakaszon ülepedik le, ahol a csatorna szelvénye a természetes mélyedések kitöltése révén megnövekszik, sebessége lecsökken. Az altalaj az első 50 km-en iszapos homok és finom homok, a 105 — 178 km szakaszon agyagos homok, a 178 — 310 km között homok. A homok áteresztőképességi együtthatója 1 — 5 m/nap; a talajvíz a terepszint alatt 20—40 m mélységben van. Ilyen körülmények között a várható vízveszteség a homoktalajban kezdetben 0,41 m

3/s km, mely 7 évi üzem után 0,20 m

3/s km-enkénti értékre csökken. A teljes szivárgási veszteség 37,6 m

3/s, a kivett víz 29%-a. Az eddigi üzemi adatok az előzetes szivárgási számításokat igazolták. A csatornát két végpontjáról egyidejűleg kezdték építeni. Az Amu-Darja felőli 0 — 244 km szakaszon szárazkotróval csak olyan méretű vezérárkot emeltek ki, hogy az úszó zagyszivattyú munkáját lehetővé tegyék. A gazdaságosabb szivattyús földmunka mellett ezáltal biztosították az építés állandó vízellátását, valamint azt, hogy a csatorna környéki talaj már az építés ideje alatt telítődött vízzel. A Murgab felől kiinduló munkahelyen a földmunkát száraz módszerrel, nagyrészt bulldózerekkel végezték a csatornatengelyre merőleges járatokkal. A csatornát a vízszín könnyebb szabályozhatósága érdekében közbenső vízlépcsőkkel 3 szakaszra osztották. A csatorna teljes hosszában hajózható. A szükséges műtárgyakat a helyi homok felhasználásával készített betonból építették. Ezzel a cementszükséglet ugyan 20 — 30%-kal emelkedett, ez még mindig gazdaságosabb, mint a nagy mennyiségű adalékanyag helyszínre szállítása. A hullámzásnak kitett rézsűk tervezett kőburkolata helyett ugyancsak a szállítási nehézségek miatt alkalmaztak 1 : 10—1 : 25 lapos rézsűt. A Karakum csatorna f959-ig megépült első szakaszából fOO ezer ha területet öntöznek és mintegy 5 millió ha legelőt látnak el vízzel. Különös jelentőséget ad a turkméniai öntözéseknek az a tény, hogy a terület a világ napfényben leggazdagabb területei közé tartozik. A meleg éghajlat (júliusi középhőmérséklet 30,4 C°) lehetővé leszi értékes növénykultúrák, finomszálú gyapot és déligyümölcsök termelését. A csatorna teljes kiépítése további 600 ezer ha terület öntözését biztosítja és döntően megváltoztatja az egész Turkmén Köztársaság gazdaságának szerkezetét.