Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - IV. Babos Zoltán: Vízmedrek gyepburkolatának ellenállóképessége

Vízmedrek gyepburkolata 07 1. ábra. Az élő vízmedreknél megfigyelhető állapot a) a Pécsi víz és b) a budapesti Ördögárok medre Fig. 1. Conditions existing at natural watercourses. (Beds of two watercourses : a) Pécsi viz and b) Ördögárok, Budapest) tetőzéseihez tartozó vízsebesség csúcsértékekre vonatkozik. Számos bazai kisvízfolyásnál végezhetünk rövidebb mederszakaszokon, természetes adottságok között, ilyen megfigyeléseket. Hosszabb szakaszokon kevés lehetőség nyílik erre, mert vízfolyásaink jókarbahelyezésének menete nagyrészt változatlanul a régi nyomon halad, emiatt a munka befejezése után a természeti erőknek védtelenül kiszolgáltatott nyers földmedrek különböző természetű és méretű vadnövényzetük felverődéséig nagyon elfajulnak, egyenlőtlenné válnak. Ezért ilyen természetű megfigyelésekre sokkal alkalmasabbak a nagyvárosaink környezetében megfelelően rendezett és jól gondozott különböző méretű vízfolyások medrei. A szabad természetben, élő vízmedreknél megfigyelhető tényleges állapotot két példával szemléltetem. Egyik a Pécsi víz 2,6°/o

0 esésű felső szakaszáról való, melynek nincs kisvízi burkolata. Emiatt a kisvízi meder eléggé megviselt, viszont a középvízi meder rézsűin egészséges gyepszőnyeg települt, melynek állapota következtetések levonására alkalmas. Másik példa a budapesti Ördögárok kisvízi betonlap burkolattal ellátott 10°/

0o esésű mederszakasza, melynek rézsűin gondozott gyeptakaró van. Ez megfigyelésekre nagyon alkalmas. Medrük keresztmetszetét az 1. ábra tünteti fel. Mindkét medernél kiszámítottam Strickler—

Manning eljárása szerint, az eddig észlelt legnagyobb vizekig bezárólag a különböző vízoszlop magasságokhoz tartozó középsebességeket, megjegyezve azt, hogy a kisvízi burkolatú mederrel kapcsolatos számításoknál a burkolat és a gyepfelület érdessége közötti különbözőséget a nedvesített fenék- és rézsűfelületek megfelelő súlyozásával vettem figyelembe. Az eredményeket а /V. táblázat tartalmazza. A Pécsi víz valószínűsített eddig észlelt legnagyobb vízhozama ezen a mederszakaszon 16 m

3/s körül volt, melynek 1,59 m/s középsebesség és 2,10 kg/m

2 elragadóerő felel meg. A budapesti Ördögároknál 45 m

3/s körüli a legnagyobb vízhozam, amelyhez 4,50 m/s középsebesség és 10,5 kg/m

2 elragadóerő tartozik a szóban levő mederszakaszon. Tapasztalat szerint sem a Pécsi víz, sem az Ördögárok mederrézsűinek gyepfelületein ezek a nagyvizek káros rongálást nem végeztek, az ismételt előfordulásukkal járó szélsőséges vízsebességek okozta kivételes igénybevételeket a gyepszőnyeg kifogástalanul elviselte, pedig az Ördögárok esetében az igénybevétel messze meghaladta a fenti táblázatok határértékeit. Ugyanezt figyelhetjük meg számos más vízfolyásnál, továbbá nagyon meredek lejtők és természetes vápák gyeptakaróinál is. Az említett két példával összefüggésben az összetartozó esés, hidraulikus sugár és vízsebességértékeket a 2. és 3. ábrák tüntetik fel, kibővítve annak feltételezésével, hogy az esés 1 —10°/oo között változik. A 2. ábrát a v = I: R"'» /''» képletnek az ábrázolásával szerkesztettem. Ezt az ábrát tervezésnél a méretek könnyebb meghatározása érdekében a 3. ábrán látható formára alakítottam át. Az ábrákból megállapítható, hogy minél nagyobb a hidraulikus sugár (minél