Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - III. Joó Ottó: Részletek a Szovjetunió mezőgazdasági vízgazdálkodásából

Részletek a Szovjetunió vízgazdálkodásából 61 Egy ilyen gép évente 170 ha területet tud megöntözni 300 m

3/ha víznorma és napi 8 órás üzemidő mellett. A tapasztalatok szerint a párolgási veszteség 13—17%. A berendezéssel való öntözésnél 1 ha gyapot öntözése 109 rubellel kerül kevesebbe, mint a barázdás öntözésnél. Meg kell említeni, hogy a gazdaságon belüli csatornák mindenütt fásítva vannak. 17. ábra. Barázdás öntözés az ideiglenes vízszétosztó elemeket helyettesítő Velicsko-csővel Bild 17. Furehenbeivösserimg mittels dem die provisorischen Wasserverteilungselemente ersetzenden Welitsehkoschem Hohr A tapasztalat szerint a fásítás a talajvíz csökkentésénél játszik nagy szerepet. Véleményük szerint minden fa 50—60 m

s talajvizet párologtat el egy év alatt. Ezenkívül a fák által beárnyékolt csatornákban a gyékény és nád nem nő meg, így azok fenntartása könnyebb és olcsóbb. A telepek létesítése során kezdetben tereprendezést nem végeztek. Sok helyen túlöntöztek. Jó ideig a levezető hálózatot sem építették ki. A következményről: a felszínig emelkedett talajvízről már volt szó. Az öntözővíz sótartalma elég magas: 1 — 1,5 g/liter. Fentiek másodlagos elszikesedéshez vezettek. A Pahta-Aral szovhozban pl. 1952-ben 1000 ha-t, az öntözött területnek majdnem 10%-át kellett emiatt a termelésből kikapcsolni. Főleg ezeken a területeken kezdték öntözőberendezéseiket korszerűsíteni. 3—4 m mély levezető hálózatot építettek ki. Tereprendezést végeztek házi-