Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

540 Hernády: Feszültségmérés felszerelni, majd egy rö­vid próbának kell' alá­vetni a műszereket. Ily módon meggyőződhe­tünk a helyes működé­sükről. Nagy gondot kell fordítani a kábelek he­lyes megválasztására,mi' vei a tapasztalatok sze­rint a leggyakoribb hiba­forrás a kábelek megron­gálódása. A portugáliai gyakorlatban a különle­ges gumiszigetelésű ká­belek váltak be legjob­ban. A kábeleket a le­olvasó állomásokig csö­veken vezetik. 3. ábra. Carlson nyúlásmerők Az észlelő berende­zésen a mérési program­nak megfelelően kell le­olvasni, amelyet a beépí­téssel egy időben készí­tenek el. A programot úgy kellelkészíteni, hogy a beton kötésekor fellépő belső feszültségek kiala­kulásáról is képet kap­junk. A mért nyúlásokból különféle korrekciók (pl. hőmérséklet) figyelembevételével lehet meghatározni az ún. korrigált nyúlásokat, amelykből a feszültségek számíthatók. Ezeknél a számításoknál a nyúlásokon kívül a beton lassú alakváltozási és rugalmassági tulajdonságainak ismeretére van szük­ség, amelyeket laboratóriumi kísérletek segítségével lehet meghatározni. A feszültségmérésekkel kapcso­latban végzett mérések és kísérletek során szerzett tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy megbízható mérési eredményeket csak a beton belse­jében elhelyezett feszültségmérők szolgáltatnak. A mérő típusát úgy kell megválasztani, hogy végig kö­vetni tudja az illető pontban létre­jöhető alakváltozásokat. A mérési helyeket modellkísérletek segítségé­vel kell meghatározni. A mérőket eleinte fölös számban kell elhelyezni és minden csoport mellé egy-egy külön mérőt kell elhelyezni a beton térfogatváltozásának ä mérésére. A mérőknek a betonba való beágya­zását, valamint a kábelek állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A fe­szültségváltozások számítása — egy évnél öregebb betontestek esetében, igen kis hibával — a képlékenység­tan alapján történhet. 4. ábra. Nyúlásmérők elhelyezési vázlata

Next

/
Oldalképek
Tartalom