Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
4. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések
Gerencsér A.: A mozgatható esőztető berendezés 533 ségével számíthatjuk ki: ahol Q = - s (2 G d + G h), Q a terhelt odamenet és terheletlen visszajövet óránkénti energiaszükséglete, n a fordulók száma óránként, s a szállítási távolság m-ben, G d a dolgozó testsúlya kg-ban, G„ a hasznos súly kg-ban fordulónként, с egy állandó (30 — 60 kg hasznos súly esetén 1300). Esetünkben az egyes értékeket a következőnek vehetjük: n = 11, s = 160 m, G d = 70 kg, G h = 28; illetve 32 kg, e = 1300. A fenti értékekből kapott eredményhez 40%-ot kell hozzáadnunk (az összefüggés sima, kemény útnál érvényes) és így 28 kg-os mellékvezetékcső esetén 5,3 kcal/pere, 32 kg-os fővezetékcső esetén 5,5 kcal/perc átlagos energiaszükségletértéket kapunk. A fentiekből világosan kitűnik, hogy a csődarab súlyúnak csökkentésére van szükség. Az összefüggés segítségével kiszámítható az a kedvező csősúly, amelynek szállításánál a teljesítményszükséglet nem nagyobb, mint 4 kcal/perc. A számítást elvégezve azt kapjuk, hogy az egy csőtag 22 kg-nál nehezebb nem fehet. A kedvező csősúlyt elérhetjük, ha a cső hoszszát, vagy a cső folyóméterenként! súlyát csökkentjük. A csőhossz csökkentése azért nem célszerű, mivel abban az esetben adott berendezésnél növekszik a fordulók száma. A jelen esetben a fordulók száma 16,8%-kal növekedne, ha a csöveket átlagosan 5 m hosszúra csökkenthetnénk. Az egységnyi csősúly a fal vékonyításával, vagy a cső anyagának változtatásával csökkenthető. Az egységnyi csősúly csökkentésének lehetőségeit a 3. ábra tartalmazza. A 3. ábra értékei 6 m-es csőtagokra — kapcsolófejjel együtt — érvényesek. A 3. ábrából szemléletesen kitűnik, hogy a súly szempontjából a vékonyfalú alumíniumcsö a legkedvezőbb. Vékony falú alumíniumcső alkalmazása esetén a csőhosszak növelhetők. Az adott esetben az egyes csőtagok hossza a következő lehet: Belső átmérő Csőhossz Egyszerre vihető- db 0 130 0 100 0 85 6 m 10 m 10 m Ilyen hosszúságú csőtagokkal a fordulók száma a vizsgált berendezésnél mintegy 50%-kal csökken s közelítően ennek arányában csökken a telepítéshez szükséges idő is. Nagyon lényeges szempont, hogy lehetőség nyílik egyszerre két csődarab vitelére is. Ebben az esetben a terhelés részarányosari oszlik el és megszűnik az egyoldalas megterhelés, ami az egyes izmok túlterhelését és statikus feszülését eredményezi. Esetleg indokolt lenne, hogy a fm-kénti súlycsökkentés esetén is tartsuk meg a 6 m-es csőtagot, mivel a csőfektetés módszere is a dolgozóba könnyebben berögződik. Az azonos hosszúságú csődarabok esetében is általában kétféle alap-sorrendet kell a dolgozónak betartani, mégpedig egyet a fővezetéknél, s egyet a mellékvezetéknél. (Esetünkben a fővezetéknél az első szakasz kivételével 9 egyenes csőtag után kell egy keresztidomot, a mellékvezetéknél 5 egyenes csőtag után kell egy T idomot beiktatni.) így a különböző csőtaghosszúság'esetében sem bonyolultabb a fektetés. 3. ábra. A folyóméterenkénti súly és a cső belső átmérőjének összefüggése: 1 szokványos acél lemez cső, 2 kedvező falvastagságú cső, 3 sajtolt-húzott alumínium cső, 4 vékonyfalú alumínium cső, 5 PVC cső (Pielli gyártmány) esetén
