Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - V. Balló Iván: Az ártézijelenségek

Az ártézijelenségek 489 származó feszültség. Semmiesetre sem származhat a feszültség a víz hidrosztatikus nyomásából, hiszen éppen a nyomástöbblet hozza a vizet a felszínre, ennek oka pedig magában a vízben nem kereshető. Az első esetben a feszültséget úgy lehetne elképzelni, hogy a felfelé törekvő juvenilis vízzel szemben mutatkozó szemcseellenállás határozza meg a feszültségtöbbletet. A felszín közelében az atmoszférával érintkezve a víz párolgásától függő egyensúlyi állapot jön létre. A felület vízháztartását a beszivárgó csapadékhozam és a párolgás együttesen határozza meg. A második esetben a már meglévő, vagy a vízzel együtt lerakódott törmelékes üledékek összenyomódásából származik a feszültségi többlet. Ez nem lehet tetszőlegesen nagy, hiszen a szemcsehalmazokhoz tartozó határfeszültség túllépése esetén a vízmozgás megindul. 5. ábra. A mélységi feszültségi tér összetevői. A geohidrosztatikus feszültségtöbbletet a feltételezett rétegsorban tízszeres méret tünteti fel Fig. 5. I.es facteurs de t'espace île tension en profondeur. Le surplus de tension géohydrostatique dans les séries sedimentaires sujtjwsées est indiqué à une échelle 1:10 Az első esettel, az ellenkező irányú vízmozgással csak később foglalkozhatunk, amikor a feszültségi tér formájából valamennyi következtetést már levontuk. A második eset, a rétegek plasztikus összenyomódása egyszerűbben közelíthető meg. Vizsgáljuk meg. milyen feszültségi állapot állhat fenn a rugalmas és plasztikus szemcsehalmazokban. Az üledékes törmelékek szemcsehalmazaiban háromféle feszültségről lehet beszélni (5. ábra ). Ezek : a ) A geológiai nyomás, amely a szemeseim Ima zok saját súlyából adódik a gravitációs térnek megfelelően. Hatását az alapozásoknál már régóta figyelembe vesszük. A geológiai nyomás a rétegek súlyával egyenlő. b) A hidrosztatikus nyomás mely a szemcsehalmazok nélküli vízben hat. Ezt az ábrán ellenkező előjellel tüntettük fel, kifejezve, hogy a szemcsékre felhajtóerőként működik. c) A vizet felszínre emelő erő egyik nyomással sem függ össze, hanem az külön többlet. Ezt a többletet geohidrosztatikus nyomástöbbletnek nevezzük el, és szemcsehalmaz annál nagyobb geohidrosztatikus feszültségtöbbletet tartalmaz, minél vízzáróbb. Általában a feszültséget a mélyfúrásokból feltörő víz nyugalmi szintje ^gazolja, értéke pedig a kúttalp és a nyugalmi vízszint magasságkülönbségéből számítandó. Л feszültségnek a geohidrosztatikus hányada, többlete, viszont a 6 Vízügyi közlemények