Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - IV. Pásztor Dezső-Szivák Attila: A hidraulikus szállítás számítási módszerei

A hidraulikus szállítás számítási módszerei 479 Megállapították, hogy finom szemcsék adagolása után durva szemszerkezetű zagy kritikus sebessége és súrlódási vesztesége csökken, továbbá ha durva és finom szemcsék keverékéből alacsony koncentrációjú zagyot készítenek, az áramlás közben heterogén tulajdonságokat mutat, ugyanaz a szemszerkezetű zagy magas koncentráció esetén homogén jellegű keveréket alkot. Durand és társainak munkássága igen figyelemre méltó annak ellenére, hogy az általuk megadott összefüggések csak osztályozott, igen szűk határok között tartott szemszerkezetű anyagokra érvényesek. Ők a hidraulikus szállítás általános érvényű megoldását arról az oldalról látják jól megközelíthetőnek, hogy először az osztályozott, jól definiálható anyagokra vezetnek le összefüggéseket és ezeknek a tisztázása után térnek rá az osztályozott anyagok különböző arányú keverékeinek vizsgálatára. Ez az út — ha hosszadalmas is — igen helyesnek látszik. Remélhetőleg a közeljövőben beszámolnak a szélesebb skálájú anyagokkal végzett kísérleteikről is. A 13. és a 14. ábrán, bemutatjuk a kritikus sebességek és a súrlódási veszteségek alakulását a megadott „A" és „B" jelű anyagokra vonatkozóan. * Az előző fejezetben ismertettük a jelentékenyebb külföldi kutatók munkásságát és az általuk kidolgozott számítási módszereket. Azért, hogy a számítási módszerek közötti különbségeket szemléletessé tegyük, a korábban ismertetett ,,A" és „B" jelű anyagra vonatkozó számszerű értékeket (Sz: F = 1: 4 esetben) közösen ábrázoltuk. A 15. ábrán a számított kritikus sebességek közötti különbségeket szemléltetjük, míg a 16. ábrán a számított súrlódási veszteségeknek a szórását mutatjuk be. Ezekből látható, hogy az egyes eljárások eredményei között nem egy helyen több száz százalékot kitevő eltérések is adódnak és érzékelhető az is, hogy egyik eljárás sem használható a szállítás általános vonatkozásában. Evilevics módszerét igen finom szilárd részeket tartalmazó, főleg kolloidokban dús háztartási-szennyvíz iszap szállításánál javasoljuk. Igen gazdaságos számítási módszer, azonban használata előtt körültekintően meg kell vizsgálni, hogy mindazok a körülmények meg vannak-e, melyek alkalmazását megengedhetővé teszik. Finomszemcsés anyag szállítására .lufin szovjet és Durand francia kutató módszereit véljük alkalmasnak. Mint a 16. ábrából is látható, a finom szemcsés tartományban (homokos iszap, homok) eredményeik között alig mutatkozik különbség, jóllehet a két kutató egymástól teljesen függetlenül dolgozott. Jufin képlete finomabban követi a valóságot egyenlőtlenségi koefficiense révén, tehát tágabb határok közé eső szemszerkezetű anyagokra is alkalmazható, míg Durand egyelőre csak szűk határok közötti szemszerkezetekre érvényes számítási eljárást közöl. Szerzők által végzett mérések is az említett két kutató módszerének helyességét igazolták a finom szemcsés tartományban. Durvább folyami eredetű anyagokra (homokos kavics, kavics) Roer szovjet kutató módszerét javasoljuk. Gorjunov és Carevszkij szovjet kutatók módszerét — csupán könnyebb kezelhetőségük miatt — legfeljebb közelítő számításokra tudjuk javaslatba hozni. Képleteik általában túlságosan magas eredményeket adnak. Ők is csak igen meredek szemeloszlású görbével jellemzett anyagokra javasolják.