Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
4. füzet - IV. Pásztor Dezső-Szivák Attila: A hidraulikus szállítás számítási módszerei
A hidraulikus szállítás számítási módszerei 461 Mivel az összefüggései empirikusak, a formulában nem szereplő paraméter értékei implicit formában jelentkeznek. Ennek viszont az a következménye, hogy a képletek a figyelembe nem vett paraméterek tekintetében csakis a formula felállításánál alkalmazott tapasztalatokkal azonos esetben adnak megbízható eredményeket. 2. A kritikus sebességekre vonatkozó számítási eredményekből látható, hogy a görbék jellege nem azonos. így valószínű nem alkalmazható minden szemcsetartományban. A szemcsetartománnyal és a keverékaránnyal szoros összefüggésben van a W (ülepedési sebesség) értéke is, ezért más- és más ülepedési sebességgel kellene számolni minden koncentrációjú zagy esetében és ezen túlmenően minden fajsúlyú anyagnál. Ismertebb táblázataink viszont általában azonos (-/ = 2,6—2,7 t/m 3) fajsúlyú anyagra ismertetnek ülepedési sebességeket. 3. A nyomásveszteségek meghatározásánál a tiszta víz áramlásakor fellépő veszteséget -yy szorzótényezővel növeli. A yjértéke azonos zagy és azonos csőátmérő esetében gyakorlatilag változatlan (v n k? l u bármilyen sebesség értéknél kb. azonos), így a tiszta víztől való eltérés az áramlási sebességek növekedésével fokozatosan növekszik. Az összefüggés nem igazodik a gyakorlati megállapításokhoz. A görbéknek sehol nincs minimális értéke, ezért valószínű, hogy csak igen szűk — a számított kritikus sebesség közelében lévő — sebességtartományban alkalmazható. Gorjunov sok éven át a VNIIG intézet hidromechanizációs laboratóriumában végzett kísérletek, valamint üzemi mérésekből összegyűjtött eredmények alapján összeállított táblázatokat ajánl, a hidraulikus szállítás súrlódási veszteségének meghatározására. A zagy súrlódási vesztesége Gorjunov szerint egyenlőségből határozható meg, ahol a súrlódási tényező első tagja a A„ = a tiszta víz áramlásánál jelentkező ellenállási együttható Л г = kiegészítő ellenállási együttható, amelyet a szilárd rész jelenléte okoz. A A v értéket a hidraulika megfelelő képlete alapján lehet kiszámítani. Gorjunov legújabb kutatási eredményeket jól megközelítő Nikuradze féle összefüggést ajánlja a A„ értékének a meghatározására : 2. Sz. J. Gorjunov módszere L v 2 ь-^ + Ы-тщ (5) R (6) e ahol e = a csővezeték abszolút érdessége. Zagyvezetékeknél e = 0,15 mm-nek vehető, mert a csőszálakban ez az állandósult érdesség 100—200 órás üzem után kialakul.