Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Perényi К.: Előregyártott csővezetékek 383 Л hidraulikai méretezésnél az energia (nyomás) veszteségek számítására a Bazinképletet alkalmazzák, 87 H= —y- -VKJ I T ahol az ismeretes tényezőkön kívül у értéke vasbeton csővezetékeknél 0,12 és későbbiekben ismertetett előregyártott csatornáknál 0,16. A csatornák és csővezetékek méretezését próbálgatással, megfelelő — megengedett — sebességek felvételével végzik, mely a várható üzemi gyakorlatnak megfelel. Itt igen fontos szerepet játszanak a gazdaságossági megfontolások. A vízhozam számításánál megfelelő biztonsággal járnak el. A szükséges vízhozamot kisebb (utolsó rendű) csővezetékeknél 20%-kal növelik, nagyobb átmérőknél (elosztócsöveknél) a biztonság mindjobban csökken, míg szinte 0 lesz a fővezetékben, ahol csak a vízveszteségeket számítják (kb. 10%), a kiágazási pontokon való vizsgálattal. A biztonság nem annyira költségigényes, mint azt gondolni lehetne. A tapasztalat szerint fentiek csak mintegy 3%-kal növelték a beruházási költségeket. Az óvatos méretezést nemcsak tanácsosnak, hanem kötelezőnek tekintik. Előregyártott vasbeton öntözőcsatorna Az előregyártott vasbeton héjszerkezetű öntözőcsatorna keresztszelvénye közel félkör alakú. 3 — 5 m hosszban gyártják, vagy helyszíni, vagy központi előregyártó tizemben. Egyszerű vasbeton monolit szerkezet. Méreteit és néhány jellemző adatát (Vestina társulat, Pescara) a II. táblázat tartalmazza. Mint láthatjuk, 3 főtípust alkalmaznak és a szállított vízhozam 300 l/s is lehet. II. táblázat Vasbeton héjesutornak jellemző adatai Méretek Esés Biztonság • Közepes vízsebesség m/s Vízhozam a b m/km cm • Közepes vízsebesség m/s l/s 50 38 0,55 3 8 0,560 0,500 73 53 58,5 44' 0,75 4 10 0,694 0,655 125 95 80 60 0,35 5 11 0,582 0,557 197 161 80 60 0,85 5 11 0,907 0,868 306 252 Megjegyzés: Az a és b méretek a 3. ábra szerint A csatorna tartószerkezetét a helyi körülményeknek megfelelően alakítják ki. így esetleg egyszerűen a talajra helyezett tartóelemet, míg magasvezetésnél komolyabb elóregyártott szerkezetet alkalmaznak, melyet a csatornaelemekhez hasonlóan helyszínen vagy telepen gyártanak (3. ábra). A tartószerkezet egyes esetekben csak a felső, à csatornaelemet körülölelő részből áll. Mindenképpen biztosítani kell azonban a csatornaelemek csatlakozását, tehát a felfekvést és a tömítést. A felfekvés érdekében a tartóelem vastagsága — figyelembe véve a dilatációt is — 0,16 m, a tömítésre pedig különleges bitumenes keverékből készült „kolbász" szolgál, melyet a tartóelem két hornyába helyeznek és erre teszik a csatorna végeket. A különleges tömítés hidegben és melegben egyaránt megfelel, és hosszú időn át rugalmas marad.