Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

:380 Kisebb íközlemények ELŐREGYÁRTÓIT VASRETON CSŐVEZETÉKEK ÉS CSATORNAELEMEK ALKALMAZÁSA AZ OLASZORSZÁGI ÖNTÖZŐRENDSZEREKREN PERÉN YI KÁROLY

1 624.056:626.822(45) Az ismertetés anyagát szerzőnek 1960. évi tanulmányútja során az olaszországi Pescara-i, Modena-i és Latina-i öntözéseknél szerzett tapasztalatai adják. A hatalmas kiterjedésű és nagy múltú olaszországi öntözések zöme — az esőszerü öntözés ugrásszerű fejlődése ellenére — felületi öntözés. A 3 millió ha-nyi öntözéseknél az esőszerű öntözés csak 10%. A 90%-ot kitevő felületi öntözésbén is lényeges változások következtek be az utolsó évtizedben. Ha a gépi öntözésekkel a versenyképességét meg akarta tartani, nem maradhatott a földesatornás, régi üzemi módoknál. A földművelés gépesítése, belterjesebbé tétele, de a földmívesek mind nagyobb idegenkedése a nehéz fizikai munkáktól megkívánja, hogy a vízvezetésnél, vízkormánvozásnál, sőt szinte a növény gyökeréig való vezetésnél tökéletes berendezés és messzemenő automatizálás legyen. A vízkormányzás, szabályozás műtárgyai és gépi berendezései, a különböző automatikus vízszíhszabályozók, vízhozammérők, osztóművek stb., a vízvezetés új megoldásai közül pedig a vasbeton elemek alkalmazása elsőrendő fontosságú. Olaszországban is számos vállalat foglalkozik vasbeton elemek gyártásával (pl. Rosecometta, Via nini, Societa Cementi Armati Centrifugati [S.C.A.C.] stb). A vasbeton csővezetéket rendszerint fővezetékként alkalmazzák, nagyobb átmérőkkel, az előregyártott csatornaelemeket pedig elsősorban az öntözőtelepek belső berendezésében. Vasbeton csővezetékek A vasbeton csövek majdnem kizárólag pörgetett eljárással készülnek. Általában 4 att-án felül előrefeszítést is alkalmaznak. A gazdaságos átmérő kb. 400 mm-nél kezdődik. Helyszíni betonozással azonban még 2 m-en felüli átmérőben is építettek rövidebb szakaszon (pl. az Alto Veronese társulatnál, ahol 5 m

3/s-ot szállít és az üzemi nyomás 5 att). Utóbbi esetben a cső falvastagsága természetesen igen nagy, 30 — 40 cm. Gyakoriak az acél és vasbeton összeépítésével készült csövek is. A vasbeton külső burkolatként szerepel. Az előrefeszített csővezetékek jelenlegi igénybevételi határa kb. 10 att. A Vestina társulat (Pescara) építéseinél 500, 600, 700, 800 és 1100 mm átmérőjű vasbeton csővezetéket alkalmaztak, részben előrefeszített kivitelben. Az igénybevételt a csővezeték 1 fm-ére a Lamé összefüggés alapján számolták és így a feszültségek . . „ D R\ + R

2j „ a belső szalra <r

b = P

b К RÎ - R j 2 Rl a külső szálra cr

k = P

b • К Rj - Rl ahol P

b = a belső nyomás kg/cm

2-ben, R

b és Rk a cső belső és külső sugara cmben, К = —-, melyben A

c = 100 • S [cm

2], S = a csőfal vastagsága, A, = At = A

e + N • A, [cm

2], utóbbiban N = E

t/E„ a vasbetét és a beton rugalmassági modulusának viszonya = 5 — 8, és A

f = a vasbetét keresztmetszeti területe. Kengyelekül és Vasbetétekül 5 — 6 mm-es betonacélt alkalmaznak; az előrefeszítésnél a rendes betonacél-mennyiségen felül 3 — 3,5 mm-es acélhuzalt. A csővezetékek néhány adatát az I. táblázat tartalmazza. 1 Perényi Károly, oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos mun atársa.