Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Palotás—Petik: A lkáposztásmegyeri vízmű 377 Folyamatos süllyesztéssel a vágóéi elérte, majd 50 cm mélyen bevágott a szekrény teljés kerülete mentén a vízzáró agyagrétegbe. A helyzetben már kísérletezni lehetett az előírt vízszint csökkentésére, azaz részleges illetve teljes leszívásra vonatkozóan. A Duna vízállása ekkor 99,0 mAf-i szinten volt, az előrejelzések + 1—2 dm ingadozást jeleztek. A vágóé ) átlagosan a 92,90 mAf-i szinten állt. A köpenyfal befogása összesen 9,20 m, melyből kemény agyagréteg 0,5 m, mederfenék alatti termett kavicsos homokréteg 2,9 m, mesterséges feltöltésű homokos kavics 5,8 m. A szekrény a süllyesztés e fázisában a függőlegestől nyugat felé és kisebb mértékben dél felé dőlt. Oka a szekrény súlypontjának excentrikus voltában keresendő, de ezt a nagy befogadás miatt már nem leheteti csökkenteni. Vízleszívás esetén a munkatér fenékszintjén fellépő hidrosztatikus nyomás értéke 0,7-0,8 kg/cm

2. Az eredeti süllyesztési technológiát előzetes kísérletek után változtattuk meg. 1960. nov. 9-én próbaszivattyúzást végeztünk. A szekrényben levő víz nívóját 100,0 mAf-i szintről 97,80 mAf-i szintre csökkentettük, egy db 4"-os, percenként 1440 fordulatszámú 25 m

3/óra (azaz 320 l/perc) teljesítményű szivattyú üzembe helyezésével. A szivattyúzás leállítása után 2 m

3/óra volt a vízbeszivárgásból eredő vízszintemelkedés. A próbaszivattyúzással megállapítottuk, hogy minden nehézség és káros következmény nélkül leszívható a több száz m

3 víz. A tervezett leszívási munkáknál biztonságból 40 m

3/óra értékű vízbeszivárgásra számítva gondoskodtunk megfelelő kapacitású szivattyúról. Ez a 40 nr'/óra vízmennyiség abból származhat, hogy a búvármunka során a vágóélen túlfejtések következtek be, s az így kialakult homokos kavicsrésen vízbeszivárgás lehetséges. A próba vízszint-süllyesztésén kívül az előzetes talajfeltárás ellenőrzésére próbafúrást végeztünk. A talajfeltárás eredményeképpen megállapítható volt, hogy a 91,0 mAf-i szint alatt 5 m mélységig nincs szemcsés anyagú talajlencse, mely esetleg összeköttetésben állva a Duna vizével, hidrosztatikus talajtörést idézhet elő. A fúrást agyagtalajban 1 m-re lehajtott köpenycső védelme alatt végeztük, s a fúrt lyuk betonozása előtt mérték a köpenycsőben az altalajból eredő víz szintjének emelkedését, mely igen kis mértékű volt. A kísérletek eredményeként a további süllyesztést nyílt víztartással végeztük. A száraz munkagödörben kézi agyagfejtéssel termeltük ki az agyagot, a vágóéi mellett padkát hagyva. A süllyedés így szakaszosan, ugrásszerűen következett be, 30 — 50 cm értékű volt, a november 19-én a vágóéi/elér te az előirányzott 91,00 mAf-i szintet a sarokpont magasságának kisebb ingadozásával. Előnyös volt a nyíltvíztartásos módszer abból a szempontból is, hogy a víz alatti fenékbetonozás helyett szárazon készíthettük a közel 500 m

3 fenékbetont. Száraz munkagödör biztosítására két vízgyűjtő zsompot alakítottunk ki, ide vezetett a vágóéi menti árokrendszer, amely az 5. ábrán látható. Az árkokat nagyobb, majd apróbb szemnagyságú kaviccsal töltöttük ki. Az 300 mm átmérőjű csőbe nyúlt a szivattyú szívófeje s így a munkateret állandóan szárazon tarthattuk. A kb. 500 m

3 В 140-es minőségű betont magajáró 10000 literes betonkeverő konténerbe ürítette s a szekrény tetején levő kotrógép emelte a kazettákba. A fenékbeton elkészülte után a 4 rétegű ragasztott szigetelést készítettük el. Erre került az 1,0 m magas vasbeton lemez В 200-as minőségű betonból. Felépítményi munkák: Л szivattyútelep felépítménye előregyártott kivitelben készült. Ez előnyös volt abból a szempontból, hogy a süllyesztés után gyors ütemben tető alá lehetett hozni a műtárgyat és a belső munkák az időjárástól S. ábra. A szivárgó és zsomp kialakítása