Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

:368 Kisebb íközlemények A víztávvezeték első szakaszában a geodétikus szintkülönbségeket is figvelembevéve 600 mm-es csőnél 440 l/s vízszállításnál (A = 0,016 felvételével) 165 m, 250 1/s-nál Î35 m összemelőmagasság adódott. A második ún. gravitációs szakaszon — a legmélyebb pont figyelembevételével — mintegy 70 m a legkedvezőtlenebb nyomás. A káros lengések elkerülésére a nagynyomású szivattyútelepen a víztávvezetékre 3 X 15 m

3-es lengéscsillapító légtartályt terveztünk. A víztávvezeték tervezésénél először a csővezeték anyagát kellett megállapítani. A fenti adottságok mellett a I. szakaszon elsősorban az acélcső jöhetett szóba. A II. szakaszra továbbá a medence előtti magasan fekvő I. szakasz végére az acél és az öntöttvas csövön kívül az előregyártott vasbeton nyomócső gazdaságossági szempontból komoly versenytársként jelentkezett. Igaz ugyan, hogy ez utóbbi a hazai gyártás és tapasztalat kezdetén volt akkor. Az azbesztcement anyagú csövek természetesen szóba se jöhettek, mivel a hazai ipar azokat 300 mm névleges átmérőig gyártja. A legolcsóbbnak mutatkozó vasbeton nyomócső beépítését a gyártás kis kapacitása és a cső nem mindenben megfelelő minősége nem tette lehetővé. Az öntöttvascső beszerzése a kívánt időpontra nem volt biztosítható, így a víztávvezeték teljes szakaszán egyedüli megoldás a lemezből hegesztett cső volt. Húzott eső gyártásunk csak 300 mm átmérőig van. A lemezből hegesztett csőanyag kiválasztása egy sereg olyan problémát vetett fel, amit tervezés és kivitelezés folyamán kellett megoldani. Itt elsősorban a korrózió elleni védelemre gondolunk, amit a későbbiekben még látni fogunk. A lemezcsövek gyártását a Győri Vagon és Gépgyár végezte. A gyártás a terveknek megfelelően a 34.21 S. jelű szavatoltan hegeszthető durva lemezekből, ill. 34.22 S. középlemezből készült. 4050 m 8 mm vastag és 18 500 m 7 mm vastag lemezcsövet gyártottak. Automata hegesztéssel, egy hosszvarrattal 3 m-es csődarabok készültek, melyeket gyárilag 9 m-es szálakká hegesztettek össze. A varratokat a terv előírásainak megfelelően szúrópróbaszerűen röntgen vizsgálattal ellenőriztek. A csöszálakon nyomáspróbát előírás szerint 30 és 26 att-val tartották meg. A csövek rozsdátlanítását, külső és belső szigetelését a gyár nem vállalta, hivatkozva arra, hogy e munkálatok elvégzéséhez berendezése nincsen, így a gyár a 9 m-es csőszálakat minden szigetelés nélkül szállította. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalatra, mint a víztávvezeték megépítésére kijelölt kivitelezőre hárult minden feladat megoldása, amit a terv a csővezeték tisztításával, szigetelésével és fektetésével kapcsolatban előírt. A szigeteléssel egyaránt védekezni kell a belső és a külső korrózió ellen. A belső korróziónál elsősorban a szállítandó víz minősége a döntő. A külső korróziónál sok tényező jelentkezhet, amelyekre a későbbiekben kitérünk. A karsztforrásból-eredő üledékmentes tiszta víz fontosabb vegyelemzési adatai: víz hőfok: 14-15 C°, pH érték: 7,1, szabad C0

2: 9,7 mg/l, oldott 0

2: 2,72 mg/l, lebegő anyag: 1,6 mg/l, oxigén fogyasztás: 0,44 mg/l, összes keménység: 18,07 NK°, változó keménysége: 19,6 NK°. A belső korrózióval kapcsolatban — a víz összetételénél fogva — különösebb kívánalom nem merült fel. Hasonló tapasztalatot szereztünk a fenti vizet használó Pápa város öntöttvas és acélcsöveinél is, ahol komolyabb korrózió, de számottevő mészlerakódás sem volt észlelhető. Ezért a fémesre tisztított felületre felhordott szokásos belső bitumen máz alkalmazását írtuk csak elő. Belső szigetelésként tehát 1 mm vastag kézierővel felhordott bitumenes védőbevonatot terveztünk. (60% K

3 tip. 80/100 fúvatott bitumen és 40% 120 C° forrpontú technikai lakk benzin.) A külső csőszigetelés módjának megállapítására a távvezeték vonalán talajmechanikai és geoelektromos mérések történtek. Talajellenállás mérés, talaj-vas potenciál és talajvíz analízis voltak a fontosabb vizsgálatok. Ezek alapján a távvezeték mentén levő talajok zöme az 1. és 2. és csak kb. 7%-a volt a 3. korrózivitású osztályba sorolható. Ennek ellenére a nagyon változó geológiai és talajmechanikai viszonyok következtében a talajminőség gyakori változása és talajvíz többszöri és nagymérvű ingadozása miatt a teljes távvezeték vonalát a fokozott korrózivitású 3. osztályba soroltuk. Az előbbiekre tekintettel külső szigetelésként fémesre tisztított felületre több rétegben felvitt 1,5 mm vastag bitumen védőbevonatot, majd erre bitumenes papír szigetelést írtunk elő. A bitumenes papír szigetelés forró bitumen mázra